80723. lajstromszámú szabadalom • Berendezés poralakú tüzelőanyagokhoz való tüzelőszerkezeteken

melyet a (B) rostély alkot, mely rostéíy a tüzelőtér mellső részében a boltozat alatt van elhelyezve. A rostély mögötti, habarcsból való fértékrész f4)-el van Jelölve, az említett és a tüzelőtér alsó részét határoló oldalfalak pedig (28)-al. A. (4) fenékrész vízszintes-, £18) csatornájába a tüzelőanyagpor bevezetésére szolgáló (5) poreső torkollik. Áz elrendezésnek olyannak kell lennie, hogy legalább a (18) csatorna belső része a (3) boltozat alatt legyen. Bár a (4) fenékrész ferde, aránylag nagy darabon vízszintesen fut azon a helyen, ahol a (18) csatorna el van helyezve, úgy hogy ez a csatorna aránylag hosszú. Ez.a csatorna a por primér keverő-és hevítőcsatornája. Amint az a 3. ábrából látható, a tüzelőtér alsó részét oldalról határoló (28) téglafalak nem nyúlnak a (3) boltozatig, hanem a tüzelőtér felső részét . a boltozat és a rostély között közvelenül az (1) pléhköpeny, vagyis vízzel öblített és ily módon vízhűtésű pléhfalak határolják. A (18) csatorna, melybe a porcső benyúlik, a tűztér alsó, a (28) téglafalak által határolt részébe torkollik. Megjegyzendő továbbá, hogy az elrendezés olyan, hogy a (28) téglafalak közti térrész Jelentékenyen kisebb harántirányú kiterjedésű, mint a (3) boltozat alatti térnek a kazánfalak által határolt felső része. Az előbbi térrész, mint azt a rajz is mutatja, célszerűen fél oly széles, mint a másik felső térrész. Mivel a (18) csatorna iránya vízszintes, a levegő és tüzelőanyag keveréke először a boltozat alatti tér mellső részébe áramlik a (28) falak közti csatornaszerű térbe, aztán a boltozat mentén a boltozat alatti vízhűtéses pléfalak közti térbe, mielőtt a keverék a boltozat hátsó élei mentén felfelé áramlanék, végül a boltozat felső oldala mentén a tüzesövekbe jut. A (6) rostély két félből van összetévé, melyek a tüzelésben képződött salak eéljából a (7) csap körül lefelé lengethetők. A rostélyfelek szabad végeit l'alső, a rajzon megjelölt felfelé csappantott munkahelyzetükben azok a szerkezetek tartsák, frelyek azoknak lengetésére szolgálnak. Az egyik, Vagy mindkét rostélyfél lengetésére szolgáló szerkezetek a lokomotív sátrából kezelhetők. k A rostély alatti teret a (29) tok határolja. Ez a tok a (34) csapóajtóval van ellátva, melyen a csapóajtókkal ellátott és a lokomotív sátrából szabályozható légbebocsátó nyílások vannak elrendezve. Az első helyen említett csapóajtó kinyitásával a tokban összegyűlt hamu és salak könnyen eltávolítható. A bemutatott foganatosítási alak értelmében csak a mellső rostélyfél kezelhető a lokomotív sátrából. Ezen rostélyfél a (30) csukló és (31) kar útján a tokban ágyazott '32) tengelyhez van kötve, mely a tokon kivűl a (33) karral van ellátva. Ez a kar célszerű csukló és emeltyűszerkezet útján a lokomotív sátrából kényelmesen kezelhető fogantyúval van ellátva. A hátsó rostélyfcJet felső heyzetében a tok alsó részéről hozzáférhető (35) emeltyű Wtja, melyet csap vagy másefféle köt a +ok (36) kiugrásához. A tüzelés a hátsó részén a rendes (23) tüzelőnyílás alatt a (2) kazán és az (1) köpeny hátsó falában falazott (10) légbebocsátó nyílások vannak, melyek olykép vannak elrendezve, hogy a rajtuk átáramló levegő előrefelé áramoljon a (3) boltozat alá. A csatornák felső határoló falát a (11) boltozat alkotja. Ezt a (11) boltozatot több függőleges (19) fal támasztja meg (lásd a 2. és 3. ábrát), miáltal több (10) csatorna képződik. A levegő a tüzelőszerkezet alsó végéhez csatlakozó (8) tokon keresztül jut a (10) csatornába, ezen tok a (17) csapóajtóval van ellátva. Ezt a csapóajtót, ill. az ezen elrendezett kisebb csapóajtókat a lokomotív sátrából hozzáférhető kezelőberendezésekkel szabályozhatjuk. A (26) porvezeték kibocsátó vége körüli gyűrűalakú (27) nyíláson csupán viszonylag csekély mennyiségű levegőt szívunk be, mely a (18) csatornában porral keveredik, miáltal az utóbbi biztosan lebegésben marad a csatornában. Ez a levegőmennyiség ezenkívül égési levegőül szol-