80723. lajstromszámú szabadalom • Berendezés poralakú tüzelőanyagokhoz való tüzelőszerkezeteken

gál, különösen csekély porbevezetésnél, ha a többi levegőbevezetőnyílások el vannak zárva. Gázban dús, könnyen gyulladó porfajták (pl. zsiros kőszenekből származó por) használatkor az égési levegő egész vagy legnagyobb mennyiségét a (6) rostélyon kell bevezetni, ellenben semmit, vagy csupán igen kevés mennyiséget a hátsó (8) és (10) levegőcsatornákon. Gázban szegény, nehezen gyulladó porfajták (pl. szegény kőszenek vagy durvaszemű por) használatkor ellenben nem szabad a (6) rostélyon át a porbevezetés előtt sok levegőt bevezetni, mert ekkor a nagy levegőmennyiség túlságosan lecsökkenti a hőmérsékletet, úgy hogy úgy a gyulladás, mint az elégés tökéletlen lesz, vagy a tűz kialszik Ezért az utóbb említett porfajták használatakor az égési levegő legnagyobb részét a hátsó (8) és (10) csatornákon vezetjük be. A tüzelőszerkezetet a szokott módon fával és szénnel kb. olyan rövid idő alatt hevíthetjük fel, mint a közönséges széntiizelőszerkezeteket. A portüzelés alatt rendesen nem szükséges széntüzet a rostélyon fentartani, hanem ez utóbbi üres maradhat. Ha azonban a por különösen nehezen gyullad, úgy jobb gyulladás céljából célszerűen igen kis mennyiségű szénnel vagy fával tüzelünk a rostélyon; ez esetben azonban a tüzelőanyagréteg olyan vékony és csekély kell, hogy legyen, hogy rajta a levegő egy része elégetlenül hatoljon át és a por meggyújtásánál mint égési levegő szerepelhessen. A rostély alatti tok, valamint a (8) tok, melyen keresztül a levegő a (10) levegőcsatornákba jut, liamutér gyanánt szolgál. A levegőcsatornák feletti boltozat részben arra szolgál, hogy fának vagy szénnek a (8) hamutérbe hullását megakadályozza, ahol tűzre kapnának és csakhamar elégetnék a hamutér falait; részben pedig arra, hogy a (10) csatornákból jövő levegőt az (1) pléhköpeny hátsófalától előreirányítva eltérítsék, úgy hogy a levegő nem hűti a köpenyt, hanem előreáramlik a tüzelőtérbe 'és ott keveredik a porral és égeti azt el. Hogy a tüzelőtér alsó része számára, mely oldalt falazattal van körülvéve, jobb hőszigetelést érjünk el, a (12) és (28) falaaat és az őket körülvevő pléhköpeny k3 zötti (13) tér hamuval van kitöltve. Ki kell tehát emelni, hogy a jelen szerkezet szerint három különböző levegőbebocsátó van elrendezve és pedig oly sajátságos módon, hogy a tüzelőanyag minősége szerinti szabályozást tesznek lehetővé. Ezen csatornák kettején, u. m. a (18) és (10) ez a levegő a (3) boltozat alatt áramlik előre a tüzelőtérbe, míg a rostélynyílások között — melyek a harmadik levegőbebocsátó berendezést alkotják — bejövő levegő felfelé áramlik a tüzelőtérbe. A levegőt bebocsátó (18) csatorna, mely egyszersmind a por bebocsátására is szolgál, úgy vízszintes, mint függőleges irányban véve a másik kettő között van elrendezve. A tüzelőfenék középső részének felső felülete, mely rész a, rostély mögött, de a (3) boltozat alatt fekszik, lejtős és pedig oly módon, hogy minthogy ez a sík felület és a boltozat alsó felülete hátrafelé egyidejűleg konvergálnak, a tüzelőnyiláson át (3. ábra) az egész rostélyfelület, tehát ennek hátsó vége is, látható. Ezáltal azt a nagy előnyt biztosítjuk, hogy közönséges egyenes rúddal vagy piszkálóval könnyen és biztosan megtisztíthatjuk az egész rostélyfelületet. Szabadalmi igényeli: 1. Berendezés poralakú tüzelőanyaghoz való tüzelőszerkezeten, különösen lokomotivokhoz és máseffélékhez, melynél a por és levegő, keverék, ill. az égési gázok a tüzelőszerkezetbe beépített boltozat alsó és felső oldala mentén vonulnak végig, mielőtt a felhevítendő szerkezethez, itt a gőzkazánokhoz jutnak és melynél a tüzelőszerkezet fenekében