80719. lajstromszámú szabadalom • Cölöpverő, illetve kalapács lég- vagy gőzüzemre
- 2 — tal gátoltatik meg. A (7) fej továbbá a hozzákapcsolt (12) cső révén az üzemközeg bevezetésére, továbbá az üreges (13) tolattyúrúd felső vezetésére szolgál. A fej a (13) tolattyúrúd kenésére szolgáló (14) kenőtartályt is hordja. A (13)_ tolattyúrúdnak a pneumatikus tehermentesitésre szolgáló alsó vége a dugattyúrúdba zsugorított légzáródarabban van vezetve. A (13 tojattyúrúd középső része (17) áttörésekkel ellátott (16) segédvezetékkel bir, mely a (7) fej lecsavarásakor a csapnak a (15) záródarabban való elékelődését vagy elgörbülését meggátolja. A (13) tolattyúrúdon és az (5) dugattyúrúdnak beáramlónyílások gyanánt szolgáló (18 résein keresztül a (19) csap nyúlik, mely mereven vagy egyesítve az (5) dugattyú rúdjra köszörült (20) gyűrűs-tolattyúval. E gyűrűs-tolattyú rendesen nyitva tartja a (18) réseket, valamint a dugattyúrúdban elrendezett (21) beáramlónyílásokat s egyidejűleg zárja a dugattyúrúdnak (22) kiáramlónyílásait és a (6) dugattyúban elrendezett aziális (23) csatornákat, mely utóbbiak csak kis számban alkalmaztatnak, mert a tolattyút nem teljesen tehermentesítetté teszik s csak a kenőolajnak a hengertérbe való levezetésére szolgálnak. Az (5) dugattyúrudon eltolhatóan ágyazott (24) segéddugattyú (25) axiális csatornákkal és (26) kimetszésekkel van ellátva, mely utóbbiak képezik a kapcsolatot az (5) dugattyúrúd (21) beáramlónyílásaihoz. Az (1) henger feneke közelében (27), (28) és (28') nyílások vannak elrendezve, melyek közül a (27) nyílás főleg a használt olaj elvezetésére, a másik kettő pedig az (1) henger felemelkedésekor a levegő kibocsátására szolgál. A henger (29) ütőfelületében a (30) rugó hatása alatt álló (31) pecek van ágyazva, mely az (1) henger megemelt helyzetében a (13) tolattyúrüdra hat. Az (5) dugattyúrúdnak a hengerfedelen való átvezetésénél a csekély légnyomásra való tekintettel dugattyúgyűrűre emlékeztető (32) tömítést alkalmazunk, melyet a (33) kenőtartály táplál olajjal. A (33) tartályból a (34) csavar lazítása után az olaj az (1) henger belsejébe a dugattyúgyűrűkhöz is juthat, ahonnan a (27) hengernyíláson át távozhat. A (29) verőtest (36) kimetszéssel van ellátva, melyben a (3) szán és (38) T-vas közt ágyazott (37) cölöptartó fekhet. A cölöptartó egyik karja (35) tövissel van ellátva. A (13) tolattyúrúdnak kétzzel való működtetése céljából a (39) emelő zsinór stb. révén működtethető. A cölöpverő a következőképpen működik: Az (1) henger alsó helyzetében a (24) segéddugattyú a (6) dugattyúra fekszik fel s a (21) beáramlónyílások nyitva vannak. A (12) csövön bevezetett nyomólég a (24) segéddugattyú aránylag gyors, s az (1) henger aránylag hosszabb emelését eszközli. A (24) segéddugattyú emelkedése folytán a (25) csatornák nyittatnak s a levegő rajtuk keresztül felfelé haladhat úgy, hogy a nyomás a segéddugattyú fölött növekszik s a hengerhez képest a segéddugattyú elősietése csökken. Ha már most a henger a felső löketvégre ért, a (31) rugós pecek a (13) tolattyúrudat s vele a (20) gyűrűs tolattyút megemeli, úgy hogy ez a (21) beáramló nyílásokat zárja s a (22) és (23) kibocsátó-nyílásokat nyitja, mikor is az (1) henger lezuhan a cölöpre. Az (1) henger emelkedésekor a levegő a dugattyú alól (2), (28), (28') furatokon át mindaddig kiléphet, amíg azok sorban le nem fedetnek a (6) dugattyú által. Ennek megtörténte után a (6) dugattyú alatt kompresszió létesül, mely egyrészt meggátolja a hengerfenéknek a dugattyúra való heves ütközését, s másrészt az átvezérlés után a henger szabad esését gyorsítja. A bebocsátó-nyílásoK zárása s a kibocsátó-nyílások nyitása után a segéddugattyú előbb gyorsabban fog sülyedni, mint az (1) henger, amíg a légnyomás a (25) nyílásokon át ki nem egyenlítődik. A tömegtehetetlenség folytán a segéd-