80617. lajstromszámú szabadalom • Egységes építőelem egyszerű és üreges kettősfalaknak, ezek sarokrészeinek, pilléreinek, gerendákat és másefféléket felvevő csatornáinak, kéménylyukainak stb., továbbá burkolófalaknak előállítására

— 3 — párhuzamos (2) bordával és két-két, egymással ugyancsak párhuzamos, de az előbbi bordákra merőleges (3) bordával van ellátva, úgy hogy a bordapárok két egymásra merőleges nyílt (4) és (5) csatol narészletet határolnak. A bordapároknak belső (9) és (10) határoló szélei a lemez (0) középpontjában találkoznak, úgy hogy miindkét bordapár teljes szélessége (a csatornával együtt) x/2 fél — lemezszíélességgel egyenlő, ami a bevezetésben említett előnnyel jár. A vízszintes (5) csatornának baloldali végét a kíis (a) harántborda zárja el, melyet szükség esetén a kőműves az alább ismertetendő célból könnyen kiüthet; erre való tekintettel (és minthogy itt tisztán csak esetleges elzárásról, nem pedig szilárdsági szerepről van szó) az említett" kis (a) bordarész a többi bordánál kisebb szélességű is lehet, amint az az 1. ábrából látható. Ugy az (1), mint a (6) lemezek az egymáshoz csatlakozó lemezéleknek habarccsal való jobb összeköttetése céljából a négyzet kerületén végigmenő (7) horonnyal lehetnek ellátva. (2. és 4. ábrák). Az (1) lemezeket az építés alkalmával akként helyezzük el, hogy a lemezek bordás oldalukkal egymás felé fordítva a bordák révén minden oldalról zárt harántmetszetű csatornákat alkossanak, amint az pl. a 10. ábrán (11) -nél és (12)nél látható. Ily módon az (1) lemezeket akként helyezhetjük egymás mellé, és az egyes sorokat egymás fölé, hogy az öszszieérő bordák vízszintes vagy függélyes összefüggő csatornákat (pillérhely, koszorugerenda-, talpgerenda-, hevederhelyek, kéménylyukak) eredményezzenek. Kettős üreges falazat esetén a pillérek közötti külső és belső falmezőrészek létesítésére illetve az ezek közötti légréteg határolására a 3. és 4. ábrák szerinti sima lemezeket használhatjuk, az (1) lemezeket pedig csupán a pillérek számára, amelyek az (1) lemezek bordái révén az említett módon önmaguktól alakulnak ki (10. ábra); de ez esetben is, vagyis részben más, (6) lemezek használata eisetén az (1) lemezek azt az előnyt nyújtják, hogy a csatornákat határoló bordákon kíivüli részek, mint a 10. ábrán (13)-nál és (14)-nél látható, a közbenső (6) építőlemezek számának csökkentését és azoknak jobb kötését teszik lehetővé. A 10. ábra kapcsán említett (11) és (12) csatornáikban már most a pilléreket, akként képezhetjük ki, hogy azokban a szokásos módon vasszálakat állítunk fel és a lemezlek elhelyezésének folyamán lemezmagasságonként a betont becsömöszöljiik. A találmány szerint azonban célszerűbben akként is eljárhatunk, hogy a bordák határolta csatorna (y) szélességének megfelelő, az 5. és 6. ábrán látható kész vasbetonos (8) betétrudakat használunk, amelyeket a függélyes csatornákba habarcsban egyszerűen behelyezünk. Esetleges hosszú pillérbetétrúd felülről való betolásámak körülményességét elkerülendő, előnyösen akként járunk el, hogy már az építés kezdetén állítjuk fel a függélyes betétrudat és pedig alsó végén az építőlemezekkel (habarcsban) körülfogjuk ós ezután már esak a fal előállításának magassági irányban való előrehaladása, arányában fokozatosan falazzuk körül az (1) lemezekkel. Ha nagyobb harántmetszetű pillérekre van szükség, akkor az egymással szembehelyezendő, illetve párosával egymás mellé helyezieindő (1) lemezeknek szélső bordáit leütjük, úgy hogy a nagyobb harántmetszetű (15) pillércsatorna létesül (12. ábra). Ha ezt- a pillért téglakötésszerűen akarjuk felépíteni, akkor minden második váltakozó réteget pl. a 13. ábra szerint akként létesíthetjük, hogy az (1) lemezeket az alatta lévő réteg lemezeihez képest (12. ábra) 90°-kal elfordítva helyezzük el, miután bordanélküli részeiket a (b)-nél látható módon leütöttük és két (1) lemez közé féllemezszélességre letört (6') sima lemezeket iktatunk be. A 7. ábrán (16)-nál a pillérhelyhez hasonlóan, de természetesen vízszintes