80617. lajstromszámú szabadalom • Egységes építőelem egyszerű és üreges kettősfalaknak, ezek sarokrészeinek, pilléreinek, gerendákat és másefféléket felvevő csatornáinak, kéménylyukainak stb., továbbá burkolófalaknak előállítására

4 — irányban létesítendő talpgerendahely, felül (17)-nél koszorugerenda-hely, (18)­nál az (A) ablakinyilást szegélyező pil­lérhely, (19)-nél a parapet-heveder helye, (20)-nál pedig a felső nyilásheveder helye látható. A vízszintes végigmenő csatornák kitöltésénél célszerűen akként járunk el, hogy a kettős fal külső leme­zeinek elhelyezése után a vízszintes bor­dák szárai közé az előbb említett kész vasbetonos (8) betétrudat habarccsal víz­szintesen behelyezzük és azután a csa­tornát a belső (1) lemezek elhelyezésével bezárjuk, miáltal a hosszú betótrud ke­zelése sokkal könnyebbé válik, mintha azt már minden oldalról zárt harántmet­szetü, többé-kevésbé hosszú csatornába vagy csatornarészbe kellene betolni. Ez az eljárás különösen a talp- ós ko­szorugeren dák r a, parapethevederekre, vagyis oly elemekre vonatkozik, melyek­nél a betétrud elhelyezése előtt, az alatta lévő falrész már elkészült, tehát a külső lemezek a rúd helye mentén előze­tesen felfektethetők, mig pl. toknélküli nyilas fölötti heveder (nyilásheveder) esetén a betétrudat csak két végén támasztjuk alá ós pedig célszerűen vég­legesen elhelyezett (!) formai emezekkel és azután a külső és belső lemezeket (ha­barásban) ráfüggesztjük és így zárjuk be a rudat. Ez utóbbi eljárást egyébként kivánt esetben egyéb gerendáknál is (talpgerendáknál stb.-nél is) alkalmaz­hatjuk. Ily kitöltött csatorna esetén pl. 20-nál feltétlenül a nyílás-heveder tartja a nyilás feletti falat, (nem pedig az ab­laktok, amint az sok hiányos építkezés­nél tapasztalható) és így toknélküli nyí­lást nagyobb fesztávolságra is kiképez­hetünk (veranda, ablak, kapu stb.). Pillérek ós koszorúgerendák találko­zásánál, amint az a 7. ábrán (21)-nél lát­ható, továbbá pl. nyilásbevederek és nyilast szegélyező pillérek találkozásá­nál, amint az a 7. ábrán (22)-n/'l látható, a fentemlített kis (a) bordát (1. ábra) a kőműves egyszerűen kiüti, amikor is a vízszintes kész vasbetonos betétrúd a függélyes pillér vagy függélyes betét­rúd felső végére ráfektethető. Hasonló­képpen legfelül, a (23) tetőgerendák az (1) lemezek összeérő bordái alkotta, felső vízszintes (24) felületre (8. ábra) egysze­* rüen ráfektethetők. A találmány szerinti (1) lemezek al­kalmazásával az építőelemek kötésben helyezhetők lel anélkül, hogy a falnyilá­• sok vagy falsarkok kiképzésénél nehéz­ség*, vagy további különleges építőelemek alkalmazásának szüksége merülne fel. így pl., mint a 11. ábrán látható, a sarok kiképzésénél minden második váltakozó sorban a (6) lemezek sorának végén (je­len esetben a baloldalán) az (1) lemeze­ket egyszerűen a (6) leimezekre merőle­gesen, a feltüntetett módon helyezzük el, amikor is a szabályos kötést könnyen be­tarthatjuk és egyúttal a (25) sarokpil­lér helyet létesíthetjük; a nyilás kikép­zésénél pedig, mint a 11. ábrán (b)-nél látható, minden második váltakozó sor­ban az (1) lemezeknek a nyúlásszegé­lyező pillért alkotó bordákon túlnyúló részeit egyszerűen leütjük. A kötésnek a sarkoknál és nyílásoknál való könnyű betarthatására való tekintettel célszerű, ha az (1) lemeznek a borda helyén mért összvastagsága x/4-del vagyis a lemez­szélesség negyedrészével egyenlő, úgy hogy a két egymásra helyezett (1) lemez összvastagsága fél lemezszélességet ad, (7. és 11. ábra baloldala), úgy amint az a szabályos kötésben való elhelyezésnek megfelel. Ha nagyobb szilárdságot és egyúttal hőszigetelést akarunk elérni, akkor az egész falazatot csupán a (1) lemezek fel­használásával készítjük, amikor is a 7. ábrán (c)-viel jelölt légkamrák keletkez­nek a fal belsejében. Világos, hogy a függélyes kéménylyu­kakat egészen úgy képezzük ki, mint a pilléreket, de a betétrudak alkalmazása elmarad, viszont azonban a lemez víz­szintes csatornarészét elzáró kis (a) harántborda megmarad. Körítőfal, vagyis kerítés, vagy egyéb.

Next

/
Oldalképek
Tartalom