80417. lajstromszámú szabadalom • Szabályozó-berendezés tengelyhajtású és változó lökethosszúságú dugattyús szivattyúkhoz
(C) hüvely az (x) nyíl irányában tolódik el a (B) tengelyen. A (C) hüvely egy (el) hornyába egy a szivattyú (A) tokján forgathatóan ágyazott (I)) szögemelő egyik karja kapaszkodik be a végén megerősített (dl) szegével. A (D) szögemelő másik karja egy (E) csuklórúd segélyével egy az (A) tokon forgathatóan ágyazott (F) egykarú emelővel van csuklósan összekötve. Ez az emelő egy az (A3) hengerben vezetett (H) vezérlődugattyú egy (Hl) dugattyurúd jávai egy rajta csuklósan megerősített (G) esuszótest közvetítésével, mely a (Hl) dugattyúrúd egy hasítékában vezettetik, kényszermozgású kapcsolatban áll. A (H) vezérlődugattyú minden egyes helyzetének tehát a (C) hüvely egy bizonyos helyzete és így a szivattyúdugattyúk egy bizonyos lökethossza felel meg. A rajzon a (H) vezérlődugattyú a szivattyúdugattyúk legnagyobb lökethoszszának megfelelő helyzetében van feltüntetve, melynél a szivattyú szállított vízmennyisége egyenlő a nyomóvezetékben fennálló közepes vízfogyasztással. Az az irány, melyben a (H) vezérlődugattyú a szivattyúdugattyúk lökethosszának kisebbítésekor eltolódik, egy (y) nyíllal van megjelölve. Az (A3) vezérlőhenger a jobb oldalon, mely felé a (Hl) dugattyúrúd nyúlik, egy (a4) cső közvetítésével az (a'2) nyomóvezetékkel áll összeköttetésben. Az (A3) henger bal oldala egy (J) cső útján egy a rajzon fel nem tüntetett, erőraktározóként ható nyomólégtartállyal van összekötve. Az akkumulátornak egy, egyik oldalán egy (Ki) dugattyúrúddal ellátott tárcsaalakú (K) dugattyúja van, mely egy függélyesen felállított (M) hengerben vezetődik. Felső végén, mely felé a (KI) dugattyúrúd nyúlik, az (M) henger egy (ml) csatorna útján az (a2) nyomóvezetékkel, alsó végén pedig egy (m2) csatorna útján a rajzon fel nem tüntetett nyomólégtartályhoz vezető (.J) csővel áll összeköttetésben. Tegyük fel most, hogy (Fk ) a (K) dugattyúnak a nyomólégtartály felé eső oldalán lévő hatásos nyomófelületét, (fk ) pedig annak a szivattyú (a2) nyomóvezetéke felé eső oldalán lévő (kisebb) hatásos nyomófelületét és (F„), illetve (fh) a (H) vezérlődugattyú megfelelő értékeit jelenti. A viszonyok a találmány értelmében már most úgy vannak megszerkesztve, liogv f* \ fh Fk / Fh a (KI) dugattyúrúd felső végén egy (k2) karimát hord, mellyel az a (K) dugattyú lefelé mozgásakor, miután ez a dugattyú, amint az a rajzon pontozott vonalakkal fel van tüntetve, az (M) henger fenekéhez egy bizonyos, aránylag kis távolságig közeledett, egy (N) nyomólemez közvetítésével egy (ni3) süveggel körülvett (P) csavarrúgóhoz támaszkodik, úgy hogy ez a rúgó akkor, ha a (K) dugattyú még jobban közeledik az (M) henger fenekéhez, a (k2) karima segélyével összeszoríttatik és így ekkor felfelé irányúié erőt gyakorol a (K) dugattyúra. A leírt szivattyúberendezés működési módjának most következő ismertetésekor abból a feltevésből indulunk ki, hogy mindenekelőtt a vízfogyasztás nagyobb, mint. a szivattyú által szállított vízmenynyiség, úgy hogy a vízfogyasztástöbbletet az akkumulátornak kell fedeznie. Tehetetlenségi állapotában a (K) akkumulátordugattyú a (P) rúgónak a (Kl) dugattyúrúd (k2) karimája által való felszabadítása után egyenletes sebességgel mozog felfelé. Az ekkor a (K) dugattyú felett uralkodó (szabályszerű) folyadéknyomást jelöljük pm-rnel, a (K) dugattyú alatt uralkodó erőraktározónyomást p0 -val, ekkor az akkumulátordugattyúnak az erőraktározónyomása által való megterhelése tehát egyenlő p0 . Fk -vaL Ekkor, ha a (K) dugattyú súrlódásától és súlyától eltekintünk, fennáll ez az egyenlet: Pm • f k = Po • Fk vagy fk Po = p,„ jT A (H) vezérlődugattyúra az (y) nyíl irányában a folyadéknyomás hat p,„. fh
