80389. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és gép szaruszerű szilárd testeknek lisztalakú, fehérjetartalmú anyagokból való előállítására

szárítása. Minél kevesebb az alkalmazott nedvesség mennyisége, annál inkább csökken annak veszélye is, hogy a masszából előáll ítátt tárgyak alakja és külseje zsugorodás folytán megváltozik. Különösen hangsúlyozandó, hogy a nedvesítéshez rendesen vizet használunk • és hogy a masszához semmiféle vegyi vagy más hozaganyagot nem kell hozzáadni. Ezáltal az eljárás nagyon olcsóvá válik. Másrészt azonban a hozaganyagoknak, mint ammóniának, vagy gázleválasztói sóknak, mint ketitedszénsavas nátronnak stb. alkalmazása nincs kizárva, mely anyagok a nyersanyag egyes lisztszemcséinek duzzadását idézik elő. Éppen ngy töltő- vagy festőanyagok hozzáadása is lehetséges. Az új eljárást az is nagyon okwo rá teszi, hogy elkerüli a nyers masszának szilárd testekké való sajtolás előtt képlékeny alakba való hozatalát és mert fölöslegessé teszi az eddigelé használatos, fűtött, nagynyomású dagasztógépeket. Az eljárás olcsósságát még fokozza a masszának anyagveszteség nélkül foganatosítható gyors földolgozása végtermékké. Ha valamely masszához földolgozás közben keményítőszert adagolunk, akkor a massza, maradékai és a sajtolási hulladékok majdnem teljesen értéktelenek; az új eljárásnál ellenben a maradék- és hulla déka.nyagokat veszteség nélkül újból fö|használhaJtjuk, mert azok eredeti tulajdonságaikat változatlanul megtartják. A kivánt hatás elérése szempontjából egyáltalában nem hátrányos, sőt néha előnyös is, ha a masszát a megnedvesítés után nem közvetlenül, hanem csak bizonyos idő elteltével sajtoljuk. Minthogy azonban a lisztalaku massza megőrzése néha kényelmetlen, azt azáltal kerülhetjük el, hogy a megnedvesített nyers maszszából alacsony hőmérsékleten vagy alacsony nyomáson, vagy pedig mindkét föltétel egyidejű teljesítése mellett, raktárképes, alakított közbenső terméket állítunk elő, melyet aztán anélkül, hogy a közvetlen további földolgozáshoz kötve volnánk, később nagy nyomás alkalmazásával melegben a kivánt tulajdonságú testekké vezetünk át. Az új eljárás szerint előállított testeket tetszésszerinti ismert módon utólag keményíthet j ük. A esatolt rajziban az új eljárás foganato sítására különösen alkalmas gép van vázlatosan példaképpen szemléltetve. Az (a) keverőszekrény alsó részében az isoiert (b) csavarok vannak ágyazva, melyek a földolgozandó poralakú (c) anyagot erőteljesen fölkavarják. A rajzban csak egy ilyen csavar látható. A poralak ír (e) massza felszínét a (d) kaparó súrolja, melynek magassági helyzete az (e) csavar -orsó segélyével beállítható. A kaparóval a felette elrendezett (f) kavaró szárnyak forognak együtt, melyek a (d) kaparó által felhányt por-mennyiséget az (a) szekrény felső terében finoman elosztják. Ebbe a térbe torkolnak a (g) befecskendezőszájcsövek, melyek a hozzákeverendő folyadékot, gőzt, fátyolt vagy gázt nagy sebességgel, a legfinomabb leheletszerű finomsági! elosztásban fecskendezik be. Az (e) csavarorsó forgási sebessége és iránya szabályozható lehet. Rendkívül finom, ködszerű fátyol elérésére a (g) száj cső elé (h) elgázosító van iktatva, melynek szerkezete az isimert belégzési készülékekhez hasonló, miért is ennek közelebbi leírásától eltekintünk. Az ezen el gázosítókban levő folyadékot az (0 tartályból a (k) fúvószerkezet segélyével bevezetett gőz finom fátyollá osztja szét; a fátyolt a harántirányú (n) szájcső folytatólag felkavarja és az elgázosító edény fala felé röpíti, hogy végül a (g) szájesövön kiáramoljék. Az elgőzösítésihez használt j?oz egyidejűleg a keverőgép munkahőmérsékletének szabályozására is felhasználható. A gőz helyett vagy a gőz mellett, nyomólevegőt vagy efiélét is használhatnánk, az elgázosításhoz erőforrás gyanánt. Ez a nyomólevegő a fátyol hűtésére, ritkítására, vala-