80389. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és gép szaruszerű szilárd testeknek lisztalakú, fehérjetartalmú anyagokból való előállítására

mint a fátyolnak az (a) edénybe való be­vezetési sebességének fokozására szolgál. Ha csak gőzt alkalmaznánk, akkor a fátyol nedvességtartalma és hőmérséklete túlságosan növekednék és fennforogna annak veszélye, hogy a massza a keverő­gépben elpépesedik illetve képlékeny álla­potúvá alakul át, amit pedig a találmány szerint éppen ki akarunk kerülni. Szükség esetén az elgázosítandó folya­dékhoz oly vegyszereket adagolhatunk, melyeknek a por alakú (e) masszában való elosztása kivánatos. Az előadottakból kitűnik, hogy az ú.j keverőgépnél a (b) csavar nem a tulajdon­képpeni keverőszerv, hanem úgyszólván csak adagoló gyanánt szolgál, mely foly­tonosan váltakozó porréteget tesz ki a fel­kavaró szerkezet hatásának. Az (a) szekrény felül vászonból, gazé­ból, fából, fémből, vagy efféléből készült (1) fedővel van ellátva, melybe (111) kémlő­nyílások lehetnek behelyezve. Az új eljárásnál alkalmazandó hőmér­sékletek és nyomások tág határok közt váltakozhatnak. Csak példa gyanánt em­lítjük fel a következő adatokat. 40X 40 cm. nagyságú és 1—8 mm. vas­tagságú lemezek előállításánál az említett előtermék alakításánál 30—40° C. hőmér­séklet és 60 kg. pro cm- nyomás jó ered­ményeket szolgáltatott, míg a kész termék előállításánál 70—80° C. és 180—350 kg. pro cm- nyomás vált be. Természetes, hogy ezekkel a csupán ' példa gyanánt közölt adatokkal a védelem köré: egyáltalán nem kívánjuk korlátozni. SzabaddI mi iyények : 1. Kijárás szarúszerű, főleg átlátszó, vagy tisztán áttetsző testeknél lisztalakú, fehérjetartalmú anyagokból pld. kazein­ból való előállítására, mely anyagok csak annyi vízzel nedvesíttetnek meg, hogy lisztalakúak maradnak, azáltal jellemezve, hogy a legfinomabb liszt alakjában levő nyersanyagot a nedves­séggel gondosan összekeverjük, azután keményítőszerek hozzáadása nélkül ós a képlékennyótétel mellőzésével közvet­lenül melegben sajtoljuk a kívánt testté. 2. Az 1. alatti igényben védett eljárás azáltal jellemezve, hogy az összekeve­rést a nyersanyagnak felkavarása és gőzzel vagy fátyollal egyidejűleg vég­zett éles ráfuvatásával foganatosítjuk. 3. Az 1. alatti igényben védett eljárás, azáltal jellemezve, hogy a megnedve­sített nyers masszából alacsony hőmér­sékleten vagy alacsony nyomáson vagy mindkét feltétel egyidejű teljesítése mellett, raktárképes, alakítható köz­benső terméket állítunk elő, melyből aztán később, nagy nyomás alkalma­zásával, melegben a kívánt tulajdon­ságú testeket alakíthatjuk. 4. A 2. alatti igényben védett eljárás, az­által jellemezve, hogy a nyers masszát oly térnek alsó részében keverjük össze, melynek felső részében legfinomabban szétporlasztott gőzt vagy fá)tyolt fuva­tunk be, miközben a téniek ezen felső részében folytatólag, mindenkor, a nyers massza csekély része felkavar­tatik. 5. A 4. alatti igényben védett eljárás az­által jellemezve, hogy az összekevert nyers anyagnak mindenkor legfelső rétegét folytatólag elkaparjuk, felhány­juk és a tartály felső részében fel­kavarjuk. 6. Az 5. alatti igényben védett eljárás az­által jellemezve, hogy a keverőtér felső részébe szóró szájcsöveken át finoman elosztott gőzt vagy fátyolt fuvatunk be, melyet előzőleg víznek finom szétpor-1 a sztá sá va 1 létesítettünk. 7. A 6. alatti igényben védett eljárás, az­által jellemezve, hogy a gőzt vagy fátyolt a szájcsövőn át a keverőtérbe való bevezetése előtt külön szájcső segélyével ütközőfal felé röpítjük éa felkavarjuk. 8. A 6. alatti igényben védett eljárás Mi­által jellemezve, hogy a nyers másszá-

Next

/
Oldalképek
Tartalom