80233. lajstromszámú szabadalom • Vágányegyengető gép

kézikerékkei van ellátva. Aszerint, amint ezt a csavart az egyik, vagy a másik irányban forgatjuk, a (g) csavar által összekötött, (a, al) .keretfelek közelednek vagy távolódnak egymáshoz képest és a (d, dl), illetve (e, el) nyomógörgők egy­idejűleg egymáshoz képest eltolódnak, míg az ismert gépnél csak a középső nyomógorgő tolódott el a helytálló külső görgőkhöz képest. Mindegyik (a, al) keretfél a (q, ql) ol­dalsó karral vau ellátva, melyekbe a gép eltolására szolgáló mozdony az ismert módon kapaszkodhat. A vágánynak az oldalsó egyengetése ugyanoly módon tör­ténhet, mint az ismert gépnél. Jelen gép­pel tetszés szerint jobbra vagy halra egyengethetünk, aszerint, amint az (i) kézikereket az egyik, vagy a másik ol­dalra forgatjuk. Ha a gépet másik vágányra kell vin­nünk, azt először, a vágányra haránt­irányban, a járóvágányra toljuk és aztán a külön, beállítható járókerekeket a a munkahelyzetbe hozzuk. Ezen célra a következő berendezés van alkalmazva. Mindegyik (a, al) keretfél két, haránt­irányban működő (n), illetve (nl) futó­görgővel van ellátva. Továbbá a két ke­retiéi között két" hosszirányban ható (s) járókerék van elrendezve, melyek a rajzon feltüntetett foganatosítási példánál a tengelyek körül lengethető (x) karok­ban vannak ágyazva. Minden kerék (t) ten­gelyszárral van elláttva. A járóvágány közepére fordított (t) tengelyszárakat az (a) bajonethiively kötheti egymáshoz. Ha a gépet a vágány egyengetésére akarjuk használni, akkor az (x) karokat felfelé fordítjuk (4. ábra), úgy hogy az (s) járó­kerekek nem jöhetnek a sínnel érintke­zésbe. Minden keretfél el van látva továbbá egy-egy felfelé nyúló (1), illetve (11) bak­kal. A bakok felső végeit jobb- és balme­netű (m) csavarorsó köti egymáshoz, úgy hogy a bakok ezen csavarorsók forgatá­sával az egyik vagy másik irányban egy­máshoz közelíthetők vagy egymástól tá­volíthatók, amikor is a. keretfelek külső végei emelkednek vagy sülyednek. A 2. ábrán ezen említett (1, 11) bakok nagyobb világosság kedvéért nincsenek feltüntetve. Hogy a keretfeleknek ezen függőleges irányú kilengethetőségét lehetővé tegyük, a (g) csavar (gl) fejének nyílása, mint az az 1. ábrából látható, kifelé kissé ki van szélesítve. Másrészt a (g) csavarhoz tar­tozó (h) csavaranya golyósán van ágyazva. A két keretfelet másik oldalon összekötő (f) csuklóspánt hasonló kiképzésű, mint a (gl) csavarfej. Természetesen külön víz­szintes csuklókat is alkalmazhatunk, mi­vel azonban csak kis lengőmozgásokról van szó, elegendő, ha az összekötő-darabo­kat a feltüntetett módon képezzük ki. Ha a gépet befejezett egyengetés után más vágányra akarjuk vinni, először is a (k) kézikereket forgatjuk el, iigy hogy a nyomógörgők ne fejtsenek ki az (rl) sínekre oldalnyomást és feszültségeik megszűnjenek. Ezután az (m) csavar­orsót (1. ábra) úgy forgatjuk, hogy az (a, al) keretvégek külső végei felemelőd­jenek, mint az az 1. ábrán baloldalt pon­tozott vonalakkal fel van tüntetve. A gép ekkor a (b, bl) és (o, ol) középső futó­görgőkre támaszkodik. A keretfelek fel­emelése oly mértékben történik, hogy a harántirányban ható (n, nl) futógörgők alá mindkét oldalon egy-egy, a vágányra merőleges (p) síndarab tolható. Az (n, nl) görgők emellett, úgy vannak felszerelve, hogy mindegyik keretfél súlypontja a (p) sinek közé esik. A (p) sinek alátolása után az (m) csavarorsót ismét visszafor­gatjuk, úgy hogy a keretfelek végei ismét lesiilyednek és az (n) görgők a (p) sínekre feküsznek. A csavarorsó további elforga­tásánál a gép középső része felemelkedik, míg csak mindkét keretfél el nem érte a vízszintes helyzetet, amikor is a gép a négy (n) görgőn nyugszik. Ekkor azt nagyobb megerőltetés nélkül kézzel oldal­irányban eltolhatjuk, egészen addig, míg csak az (r2, r3) járóvágány fölé nem ke­rül. Most az (s) járókerekek (x) kapjait

Next

/
Oldalképek
Tartalom