80211. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és berendezés oldatok elpárologtatására és lepárlására

^

I — 5 -lasztón és a (18) vezetéken át a másik (48) légkiválaszt óba folyik és ebben a kondenzátorból a (49) csövön át beömlő kondenzvízzel keveredik. A koncentrálandó folya dék keringését az (50) és az (51) injektorok idézik elő, melyeket a (43) csövön át hozzávezetett friss gőz táplál. A már említett célra (52)-nél további friss gőz vezethető be. A koncentrálandó folyadék átömlését az (1) és (2) elemek között úgy, mint az 5. ábrán feltüntetett foganatosítás! alaknál, a két elemben levő folyadéktömegek fajsúlykülönbségei létesítik. A 7. ábrán az előbbi berendezés más foganatosítási alakja van feltüntetve, melynél a szükséges hőmérsókletkiilönbsége: a (2) elemben azáltal létesítjük, hogy ezen elem elpárologtató terében az (1) elem elpárologtató terében fennálló nyomásnál kisebb nyomást tartunk fenn, úgy hogy a 6. ábra szerint alkalmazott két (44, 45) ejektor helyett, melyek közül az egyik a nyomást az első sziakasz számára, a másik a második szakasz számára növeli, a 7. ábra szerint a két (!) és (2) elem számára szükséges gőzkompressziót egy (44) ejektor létesíti, az (53) ejektor pedig a (2) elemben részleges vákuumot létesít. A többi részlegelrendezése ugyanaz, mint. a 6. ábrán látható. Minthogy arra nézve, hogy a koncentrálandó folyadék a hevítő csövek egész felületén megszakíttatlan vékony hártya alakjában folyjék végig, ami a legkedvezőbb elpárologtatás feltétele, a szerkezeti részek gondos beállítása szükséges, némely esetben előnyös, ha a csöveket függőilegesen rendezzük el és ha a folyadék a felületeken függőlegesen folyik lefelé, mert ez esetben az egyenletes elosztás aránylag könnyen biztosítható. Nehézségeket okoz a

csapadékoknak a hevítő csövek külső felületéről való alapos eltávolítása is, ami oly elrendezésre vezet, melynél a csövek függőlegesen állanak és a folyadék a csövekben folyik le. A csövek függőleges elrendezése még annyiban előnyös, hogy az elpárologtató minden eleme henger alakjában képezhető ki, mely alak a legalkalmasabb a nyomással vagy szívással szemben való ellenállásra. Ezen elvek alapján van a 8., 8a. és 9. ábrákon feltüntetett foganatosítási alak szerkesztve. A 8. ábra a berendezés függőleges hosszmetszetét, a 9. ábra vízszinté keresztmetszetét, a 8a. áh na pedig a folyadékot a csövek belsejében eloszlató eszköz részletrajzát tünteti fel. A (24) csövek az (54) ós (55) lemezek között függőlegesen vannak elrendezve. A (22) szivattyú által felszállított folyadék az egyes csövek felső végénél elrendezett elosztónak (55') nyílásain ömlik ki és a csövek egész belső felületén vékony, hártyaalakú réteget képez. Az egyes eloszlatok a két végüikön nyitott (56) csövekkel vannak ellátva, melyek a felső ós az alsó kamra között közlekedést tesznek lehetővé, úgy hogy a (44) ejektor az elpárologtató edény minden részében fejlődött gőzt kiszívhatja és az (54, 55) lemezek között levő térbe hajthatja. Ezen térbe az (57) terelőlapok vannak beépítve, melyek a teret fokozatosan csökkenő keresztmetszetű rekeszekre osztják, ugy hogy ezáltal ugyanazon hatás érhető el, mint az előbb leírt foganatosítása alakoknál a hevítő csövek számának fokozatos csökkentése által. A rajzon feltüntetett terelőlapok helyett azonban elönyösebb oly terelőlapok alkalmazása, melyek egészen az elpárologtató edény hevítő terének falaihoz simulnak és felváltva felső és alsó végükön lyukasztottak, úgy hogy a hevítő közeg a csövekkel megközelítően párhuzamosan halad át. Ez esetben a súrlódás is kisebb, mint a rajzon feltüntetett terelőlapok alkalmazása esetén. A 8a. ábrán feltüntetett eloszlató oly szerkezeteknél szükséges, melyeknél a gőzt az elpárologtatónak felső részéből is el kell távolítani, mert az (56) Csöveken át a (24) csövekben fejlődött gőz kiszívható. A 8. ábrán feltüntetett foganatosítási alak működése ugyanaz, mint a 7. ábrán láthatóé, de természetesen nemcsak az ejektorok helyettesíthetők forgó vagy más kompresszorok által, hanem az egyes részek