80201. lajstromszámú szabadalom • Dugattyús gép
- 2 -kiigörbített tengely részeknek a tengely közepe felőli végéről lehet feltolni, úgy hogy a golyós csapágyakat nem kell oly nagy átmérővel szerkeszteni, mintha a kigörbítésnek forgattyúrészén kellene a golyós csapágyakiat áttolni. A találmány tárgya továbbá oly berendezésre is vonatkozik, mely az imbolygótárcsát kény szermozgásúi ag meggátolja abban, hogy a ferde kigörbítés forgásában részt vegyen, anélkül, hogy az imbolygóín rcsa kerületének valamely pontját a dugattyúrudak által egyenesben kellene vezetni. Már aj állítatott oly elrendezés, mely szerint az imbolygótárcsát maguk az axiálisan. vezetett dugattyúrudak, melyek a tárcsávaü úgy vannak összekötve, hogy viszonylagos radiális eltolást megengednek, — gátolják a forgásban. Emellett azonban az imbolygótárcsának csupán két diametrálisan szemközt fekvő pontját lehet valóban egyenesben vezetni, míg az imbolygótárcsa többi pontjai 8-alakú, lemniszkátaalakú görbéket írnak le, melyek annál szélesebbekké válnak, minél messzebb esnek a kerület mentén az egyenesben vezetett átmérőtől. Hogy tehát ezen mozgások megengedtessenek, a dugattyúrudak na k az in. bolygótárcsával való kapcsolatait, két egy mással szemközt fekvő pont kivételével, úgy kell szerkeszteni, hogy tangentiáiis holtjátékot is megengedjenek. Ebből azonban az következik, hogy a tengely "köríti elrendezett hengerpároknak az imbolygótárcsára gyakorolt hatásai egymással nem tökéletesen egyenlők, ami, ha nem is lényegesen, de zavarja a gép egyenletes járását. A találmány szerinti elrendezés folytán az imbolygót árosának a ferde kigörbítésen való viszonylagos elfordulása a tárcsával minden irányban mozgathatóan kapcsolt dugattyúrudak egyenesben vezetésétől függetlenül gátol tátik meg, úgy hogy az inibolygótárcsa kerületének minden egyes pontja ugyanazon 8-allakú térbeli görbét írhatja le, amidőn is azonban a dugartyúrudakkal való kapcsolat kény szer mozgású -lag vitetik át az imbolygótárcsára. Az imbolygóitárcsát tehát egy hajtómű a kigörbítésen kényszermozgásukig hajtja a tengely forgásával ellentett irányban és világos, hogy ezen el'letétes irányú hajtás megfelelő sebessége mellett az imbolygótárcsa a ferde kigörbítés mozgásai mellett a kigörbítés tengelye körüli forgást nem végez. Ezen hajtómű az imbolygótárcsával, vagy ennek agyával összekötött fogaskerékből állhat, melyet a tengely megfelelő sebességgel és irányban hajt. Emellett ezen hajtó-fogaskerék ely tengelyen ülhet, amely a gépnek üregesen kiképezett főtengelyében van ágyazva és a főtengelyről differeneiálhajtóinű révén fergatta.tik Ebből igen egyszerű szerkezet adódik, amely kevés teret igényel és kevés veszteségei! okoz. Végül kiterjed a találmány az imbolygótárcsának a dugattyúrudakkal való, a kellő mozgékonyságot biztosító összeköttetésre. A mellékelt rajzban 1. ábra a gép egy példaképein megoldása axiális metszetben, 2. ós 3. ábra az imbolygótáresának a dugattyúrudakkal való csuklós és eltolható kapcsolata két egymásra merőleges metszetben. A ferdén görbített tengely az 1. ábrában látható módon két (1) és (2) részből áll, melyek mindegyike a (3) ill. (4) forgattyútoldaton ferde, üreges (5) ill. (6) csapot hord, amelyek koaxiálisai! egymásfelé vannak irányítva ós közös (7) csapot fogadnak be, amely a tengelyrészeket (8, 9) anyák révén egységes ferde kigörbítóssé foglalja össze. Ezen ferde kigörbítésen ül a (11) imbolygótárcsa széles (10) agya, amely olyként szerelhető a kigörbítésre, hogy előbb a (7) csapot toljuk be, és e fölé toljuk két oldalról az (5) és (6) íorgattyúcsapokat, miáltal az imbolygótárcsa egy darabból készülhet. Ha a (11) imbolygótárcsa (10) agyának végeit golyós csapágyakon akarjuk ágyazni, úgy a golyós csapágyakat az (5) és (6) csapok végei felől lehet a csapókra tolni, míg egyrészű tengely esetén a golyós csapágyakat csak akkor lehetne a (3) és
