80193. lajstromszámú szabadalom • Elektromos kemence

Megjelent 193'í. évi december hó 14-éii. MAGYAR KIRÁLYI SZABADALMI BÍRÓSÁG. SZABADALMI LEIRAS 80198. szám. VII/i. OSZTÁLY. Elektromos kemence. VIZI JÁNOS ÉS WENZEL JÓZSEF MÉRNÖKÖK BUDAPESTEN. A bejelentés napja 1920 szeptember hó 11-ike. A jelen találmány tárgya ipari célokra szolgáló elektromos főleg vaskekümenoe. Ilyfajta kemencéknek több. lönböző elveken alapuló rendszeré ismeretes. Míg az elektromos tégelyekben vagy muffola,kemencékben a felhevítendő tér szemcsés szénnel vagy kryptollal (szén, karborundum és szilikátok elegvével) van körülvéve, mely a rajta átvezetett áram hatására felmelegszik, addig a közvetlen, úgynevezett indukciómentes ellenálláskemencéknél maga a szűk csatornákban elhelyezett, megömlesztendŐ fém alkotja a hevítő ellenállást (Gin-kemence). Míg tehát az első rendszernél az ömlesztőüreg köriili anyagréteg sugárzó melege érvényesül, addig a második rendszernél a fémnek ellenállásokozta közvetlen felheviilése jut érvényre. Ezzel szemben az elektromos kemencék harmadik rendszerénél, az indukcióskemencéknél (Kjellin, Eöchling-Rodenhauser) a megömlesztendŐ anyagban, vagy egy vele érintkező és a kemencébe zárt vezetőben elektromos áramokat indukálunk, ahol is a megömlesztendŐ anyagot felvevő egy vagy több csatorna egy vagy több mágneses anyagból készült, az indukált áramnak a megömlesztendŐ anyagban való gerjesztésére szükséges mágneses erővonalakat vezető magot zárnak körül. Végül a kemencék negyedik fajtájánál, az úgynevezett fényív- vagy elektródakemencénél elektródák között létesített fényív melegét hasznosítjuk, ahol is az elektródák közvetlenül a fémfürdő, illetve a vékony salakréteg fölött foglalnak helyet, mely salakréteg olv vékony, hogy az áram főmennyiisége az első elektródából a salakon át a fémen és innen a fürdő másik végén a fémből a salakon át ismét az elektródához áramlik. (Héroult-kemence.) A jelen találmány tárgya az ismertetett kemencerendszerek egyikéhez sem tartozik, de legközelebb áll az indukciómentes ellenálláskemencéhez, melytől elvben abban különbözik, hogy nem ai szűk csatornákba zárt fém ellenállásokozta, hanem sorba kapcsolt ellenállássorozatokba vezetett elektromos energiának hőhatását hasznosítjuk, ahol maga a fémfürdő csak a pótlólagos ellenállás gyanánt szerepel, amennyiben rajta keresztül záródik az áram. A találmány tárgyának célszerű foganatosítási alakjánál elsőrendű vezetőből (szén, fém) álló magot burkoló, másod-