80193. lajstromszámú szabadalom • Elektromos kemence

rendű vezetőből készült, a fémfürdőbe merülő pólusok és kis mértékben a fémfürdő szerepelnek ellenállás gyanánt, mely pólusok csak felhevülés után válnak vezetővé. A fómfürdőbe merülő pólusok között fényív nem keletkezik, hanem csak intenzív hőfejlődés, még pedig csupán a fémfürdőben, mely körülmény kedvező thermikus hatásfokot involvál. A pólusok körül erős mágneses fluxusok lépnek fel, melyek a megolvadt fémet keringésben tartják. A pólusoknak a szükséges hőmérsékletre való felhevítése emellett célszerűen mellékárainkörbe kapcsolt hevítő drótspirálisokkal történik. A fürdő iniciális felhevítése azonban szénelektródákkal iis mehet végbe, melyek a kemencébe beadagolt hidégfém felhevítéséig tartatnak üzemben. Ha folyékony fémekkel dolgozunk, az előmelegítő ellenállásnak (szénelektródáknak) nem jut szerep. Az ellenállás szabályozására két mód áll rendelkezésre: 1. A pólusok magasságirányú beállításával, tehát süllyesztésével vagy megemelésével történik, ahol is az ellenállás a pólusnak a fürdőbe merülő felületével fordított arányban áll. 2. Az ellenállás természetesen a bevezetett áram feszültségével is szabályozható. A mellékelt rajz a találmány tárgyának több példaképeni foganatosítási alakját szemlélteti. Az 1. ábra a kemence függélyes metszete. A 2. ábra a kapcsolási sémát szemlélteti. A 3. ábra változatot tüntet fel. A 4. ábra a pólussülyesztő berendezést mutatja. (1) a kemencetest, (2) a fémfürdő, melybe a pólusok belemerülnek. A pólus az elsőrendű vezetőből álló (5) magból és a magot körülvevő, másodrendű vezetőből készült (4) burkolatból van összetéve. Az (5) mag a (6) főáramkörbe, a (4) burkolat felhevítésére szolgáló (7) drótspirális pedig a (8) mellékáramkörbe van kapcsolva. A 2. ábrában szemléltetett kapcsolás bővebb magyarázatra nem szorul. A főáramkör, az 1. ábra szerintii jelzésnek megfelelően, ((i)-al. a mellékáramkör (8)-al van jelölve. (A) ampéreinérőkeí. (V) voltmérőket jelöl. (I) a transzformátor primér, (II) pedig szekundér tekercse. Míg az 1—2. ábra szerinti foganatosítási alaknál a pólusok felhevítése, illetve vezetővététele a (7) drótspirálisok útján történik, addig a 3. ábra szerinti foganatosítási alaknál (10) szénpólussal indítjuk meg az üzemet. Ha a fürdő bizonyos hőfokra emelkedett, a (10) szénpólust az 1. ábra szerinti módon kiképezett (4, 5) pólussal helyettesitjü k. Míg az 1—2. ábrákban feltüntetett foganatosítási alaknál az ellenállást a feszültség változtatásával szabályozzuk, addig a 4. ábra szerinti kivitelnél ez a szabályozás (4, 5) pólusnak magasságirányú beállításával történik, A pólus sülyesztése, illetve emelése a (11) kézikerékről meghajtott (12, 13) kúpkerékpárral történik, a (13) kúpkeréknek csavarmentes (14) tengelyén a csiavarnva gyanánt kiképzett (15) hüvely mozog, mely a (16) rúdon vezetett és (18) karjával a sülyesztendő (4) pólust körülvevő (17) perselyből nyúlik ki. Emelés, illetve siilyesztés céljából a (11) kézikereket egyik vagy másik irányban forgatjuk. Az ismertetett elektromos kemencének előnyei az eddigi rendszerekkel szemben: 1. Egyszerű szerkezete a kemencének. 2. Kedvező thermikus hatásfok. 3. Egyszerű szabályozási mód a pólusok magasságirányú változtatásával. 4. A pólusok tömegesen ós olcsón házilag előállíthatók; szükség esetén köny -nven kicserélhetők. Szerkezeti részleteiben a találmány tárgya sokféleképen módosítható, anél-