80165. lajstromszámú szabadalom • Szerkezet a folyam sodra vagy a tenger hullámzása erőhatásainak értékelésére

keresztgereodájára van beágyazva, fölül j pedig 4, vagy akár 'több küllőpárral bír (D), ezen küllőknek a kellő helyén függé­lyes irányban csapágy gyanánt szolgáló átl y ukasztások vannak. Ezen átlyukasztásokban, vagy ágyaza­tokban, lóg egy-egy hosszú tengelye (E), ezen tengelyekre vannak az (F) vaslemez­ből álló lapátok szilárdan megerősítve s ezen vasiapáitok mindkét alsó sarkain pe­dig van egy-egy lefelé álló kis patkóalakií fűzőeszközfóle alkotmány (G) olyképen fel-Szerelve, hogy ez a patkó, kis csapágyában (H) körülforgathaitó legyen (1. 1., 2., 3. és 4. ábrát). Azon célból pedig, hogy ez a kis patkó mindig a lapát élének irányvonalában ma­radjon, azaz, hogy a víz sodra felesleges módon esetleg el ne forgathassa, szolgál egy kis egyenes acéllemezből álló rúgó (J), amelynek egyik vége a patkóra, másik vége pedig a lapátra van megerősítve (1. 3. ábrát). Az (E) tengelyekre alul van még azután egy-egy vízszintesen álló, ezekkel egy-egy derékszöget — de a lapát felületének síkjá­val, mindkét oldalt, mintegy körülbelül 100, illetve 80 hajlási fokot — képező vas­kar (K) szilárdan megerősítve (1. 1. ábrát). Ezen karnak mindkét végén pedig van egy-egy szintén vízszintesen fekvő kis görgő (L) felszerelve. Ezen görgők azután két vízszintesen, egymás fölött ós mellett párhuzamosan az (A) tengely körül és a (C) állvány alsó ge­rendáira erősített félkörű vassínpár (M) — mint vezetékeszköz — közé könnyedén beillesztetnek úgy, hogy az (E) tengelyekre erősített (F) lapátok a fenti görgők segé­lyével mintegy megrögzítve, illetve teljes lapátfelülettel a víz sodra ellen tartassa­nak s illetve, hogy ezen lapátok a saját (E) tengelyük körül semerre ne fordulhassa­lak, vagyis hogy a víz sodra a lapatokat mindig teliben találhassa és addig, míg ezek az (M) félkömyi sínpár által vezettet­nek, soha élükre ne fordulhassanak. A (G) patkóval egyenlő magasságban és ugyancsak a (C) állvány alsó gerendáira vízszintes irányban van azután egy szin­tén félkörbe hajlított sima vasrúd (N) oly­képen megerősítve, hogy ezen vasrúd mint­egy fűzőpálca gyanánt szolgáljon az (F) lapátokon levő (G) vaspatkóknaik és hogy a kerék forgása alkalmával ráfűződjenek úgy, hogy a víz sodra ellen haladó ezen la­pátok a patkók s illetve az (N) vasrúd ál­tal vezettetve, csakis az élükkel haladhas­sanak az ár ellen és így a vizet szelve, a kerék munkaképességét ne csökkentsék. A kerék tehát úgy van szerkesztve, liogy amíg az — annak egyik felén levő lapátok — az (M) félkörnyi sínpár által úgy vezet­tetnek, hogy a lapátok teljes lapjukkal a víz sodra ellen állnak; addig a kerék má­sik felében, vagyis a víz sodra ellen forgó részében levő lapátok, az (N) félkörnyi rúd által vezettetve úgy haladnak az ár ellen, hogy a lapátok csakis élükkel szelik a víz sodrát ós így a kerék munkaképessége a lehető legnagyobb mérvben kihasználtatik. A munkaképességet különben is tetszésünk szerint fokozhatjuk a lapátok nagysága és a kerekek száma által is. Miután pedig a kerék a víz mozgása ál­tal az erőt folyton gyűjti, így csak kellő •szánni és nagyságú, sűrített levegőt tartal­mazó kazánokról, vagy villamosgyűjtőkről kell gondoskodnunk, amelyek a hajóhoz fűzött teljesítőképességnek megfelelnek és ezzel arányban állanak. Magától értetődik, hogy ezen vízikerék sikerrel nemcsak folyamhajókon alkalmaz­ható, hanem igen természetes, hogy ez a kerék, — azáltal — hogy a víz alatt bármi­lyen mélységben is elhelyezhető, télen, nyá­ron és a legnagyobb jégzajlás közepett is, minit, igen alkalmas erőfejlesztő eszköz használható, nevezetesen pedig nemcsak vízimalmoknál, hanem a villamosságot fej­lesztő és ipartelepekre is nagyfontosságú lehet. II. A tengeri hajónál alkalmazandó szer­kezet (1. 6., 7. ós 8. ábrát). A hajó víziivonaiának hátulsó, vagy akár mellülső része mellett, van egy négyszög­letes tutajféle alkotmány vagy úszóállvány (A), amely egy, a hajóra erősített fiiggé-

Next

/
Oldalképek
Tartalom