79881. lajstromszámú szabadalom • Gőzgép

vezérlői lasí tékáit a henger (9) csatornái­val. A vezérlőszerveknek az 1. ábrában fel­tüntetett helyzetében a (11) forgótolattyú (17) és (18) vezérlőhasítékai közül egyik sincs a (9) hengercsatornákkal összekötve, úgy hogy a hengerek a gőzbeömléstől el vannak zárva. A tolattyú ezen közép­állásában (21) csatornái a (11) forgó­tolattyú gyűrűalakú (24) elzárófalával is szemben állanak, úgy hogy a (16) gőzbe­öinlés már a forgótolattyú (13) gyűrűcsa­tornáiával szemben is el van zárva. Mivel a vezérlőszervek ezen állásában az (1) hengerek nem kaphatnak friss gőzt, úgy ezen állás a gép nyugalmi állapotának vagy üres járásának felel mee. Megjegyzendő, hogy a csőalakú (25) át­kormányzó-tolattyú. mely (a gép másik oldalán) fekszik. (26) rudak segélyével van a (19) átkormányzó-tolattyúval mereven összekötve, úgy hogy a két (19) és (25) át­kormányzó-tolattyú csak egymással együtt mozgatható. Ha a (19) és (25) átkormányzó-tolattvú­kat balra toljuk (6. ábra), úgy a gép bal­oldalán a (11) forgótolattyú (18) hasítéka a (9) hengercsatornával, a (19) átkor­mánvzó-tolattyú (23) csatornája révén ke­rül összeköttetésbe és mivel ezzel egyide­jűleg a (19) átkormányzó-tolattyú (21) csatornája is a (14) gyűrűkamra és a (11) forgótolattyú (13) gyűrűcsatorná.ia között összeköttetést létesít, úgy a friss gőz a (16) toldatból a (14) kamrán és a (13.12.18. 23. 9) csatornákon át az alsó (1) hengerbe kerülhet és ezzel egyidejűleg a (4. ábrá­ban) látható módon a szomszédos jobb­oldali hengerbe is, úgy hogy a gép a 4. ábrába berajzolt nyíl irányában jön forgásba. A (12) csatornával szemben a (11) forgó­tolattyú a (27) kamrát tartalmazza, mely­nek köpenyfala két (28) és (29) hasítékot tartalmaz, amelyek a (19) átkormányzó­tolattyú .axiális eltolásakor a (22) és (23) csatornák révén a (9) hengercsatornákkal hozhatók összeköttetésbe. Míg a (11) forgó­tolattyú (17) és (18) hasítékai a gőzbeöm­lést mindenkor azon hengerekkel helye­zik összeköttetésbe, amelyeknek dugattyúi holtpontállásban vannak, addig a (28) és (29) hasítékok feladata abban áll, hogy azon hengereket, amelyekben az expanzió már befejeződött és a kiömlésnek kell kezdőd­nie, a kiömléssel hozzák összeköttetésbe. Mivel a hengerek, mint már említettük, fázissorban működnek, úgy magától érte­tődően a kiömlővezetéket is épen úgy kell a körben elrendezett hengerekkel egymás­után összeköttetésbe hozni, mint a gőzbe­ömlést, miáltal a főtengely sebességével forgó tolattyú úgy a gőzbeömlést, mint a gőzkiömlést is vezérelheti. A (28) és (29) hasítékok természetesen ív­ben mérve, szélesebbek, mint a (17) és (18) beömlőhasítékok, mivel ezeknek a gőzbe­ömlést csak aránylag rövid dugattyúúton kell megengedniük, hogy az expanzió szá­mára is maradjon idő, míg ellenben a (28. 29) kiömlőhasítékoknak a hengereket már az expanziólöket végén és a kipnffogó­löket legnagyobb része alatt kell a kipuf­fogó-vezetékkel összeköttetésben tartamok. Tehát a forgótolattyú egyenletes forgásá­nál szélesebb kiömlőhasítékot kell alkal­mazni, hogy a kipuffogófázisban lévő hen­gerek hosszabb ideig maradjanak össze­köttetésben a kipuffogóvezetékkel. Ennél­fogva, amint ez a 3. és 4. ábrából látható, a (28, 29) kipuffogóhasítékok öt henger csa­tornáira terjednek. A két, (28, 29) kipuffo­góhasítékok, ép úgy, mint a (17, 18) beömlő hasítékok, egymáshoz kénest el vannak tolva, hogy a gép forgásiránya szerint a hengerekben lefolyó fázisok egymásután­jának megfordulásával számoljunk. A (9) hengercsatornák és a (28, 29) kiömlőhasí­tékok közötti összeköttetést ugyancsak a (19) átkormányzótolattyú (22, 23) csatornái hozzák létre. Mivel azonban i gép jobbol­dalán a fázisok egymásutánja a gép bal­oldalához képest meg van fordítva, illetve 180"-kal el van tolva úgy, hogy ha pl. a legalsóbb (1) hengerben a dugattyú a töltő­löketet kezdi meg és a legalsóbb (2) jobb henger a kipuffogólöket kezdetén áll, úgy a jobboldali (2) henger (10) csatornáját a

Next

/
Oldalképek
Tartalom