79842. lajstromszámú szabadalom • Vezérlő szelep egykamrás nyomólégfékek számára

a vezérlő szerkezetnek ar. üzemi fékező állásból a másikba való szándékolatlan átcsapódásától kellene tartanunk, mert a kisegítő légtartály azon kamrájának csekély tartalma, mely kamra az egykamrás fékhengerbe nyomólevegőt ad le, lényegesen kiterjed, úgy hogy feszültsége az üzemi fékezéseknél csak lassan csökkentett, a másik vezérlő dugattyúoldalt terhelő fővezetéki feszültséget egyáltalában nem képes legyőzni. Miután ezen két különböző vezérlő szervre való munkaelosztás folytán ezeket a találmány szerint tolattyúk gyanánt kiképezett szerveket kisebbre méretezhetjük, mint alap- és fokozati tolattyú elrendezése esetén, az egész teljesítendő súrlódási munka is kisebb lesz, mint az eddigi szerkezetnél. A mellékelt, rajz a találmány példaképpeni foganatosítási alakját szemlélteti, még pedig oly egykamrás fékkel kapcsolatban való alkalmazásban, melynek kisegítő légtartálya elválasztó dugattyú vitján két változtatható kamrára van megosztva, mimellett az elválasztó dugattyú bizonyos körülmények között fékdugattyú gyanánt hat. Az 1. ábra a találmány szerinti vezérlőszelep metszete, kapcsolatban a hozzátartozó fékező készülékkel, mely a töltési, vagy lazítási helyzetben vázlatosan van szemléltetve. A 2. ábra a lazítási folyamatot vezérlő szervet abban a helyzetben tünteti fel, melyet minden fékezésnél felvesz. A o. ábra a fékezési folyamatot szabályozó vezérlőszervet üzemi helyzetben. A 4. ábra pedig a gyorsfékezési helyzetben szemlélteti. A (G) vezérlőszelep (1. ábra) az (L) helyen csatlakozik a végigmenő fővezetékhez. A szelep a fővezetékkel nyílt összeköttetésben álló (I, II) dugattyúkamrákat tartalmazza, melyekben a (kl) és (k2) vezérlődugattyúk Amannak elrendezve. A (kl) dugattyú, ismert módon, bizonyos köz meghagyásával van összekötve a fékezési folyamatot szabályozó (Sl) tolattyúval, míg (k2) dugattyú a lazítási folyamatot szabályozó (S2) tolattyúval szilárdan van összekötve. (I)-vel van jelölve az ismert, egykamrás fél henger az (1) dugattyúval. (H) a légtartály, melyet az (m) dugattyú két (A, B)-vel jelzett kamrára oszt meg. (K) egy a tH) segédlégtartállyal összekötött kamra, mely az (A) teret növeli, (M) egy a lazítási helyzetben a fővezetékkel összekötött felvevő kamra, mely a fékezés megtörténte után a lazítást gyorsítja, (p) at: alaptolattyiiban ismert módon elrendezett fokozati szelep, (r) egy a (I) fékhengerhez szolgáló (3) vezetékbe beépített visszacsapó szelep. A (V) szelep célja és működési módja alább részletesen van ismertetve. A szerkezet működési módja a következő: Ha a fék töltve van és a vezérlő szervek az 1. ábrában szemléltetett lazítási helyzetben vannak, akkor valamely fékezési folyamat megindítása céljából az (L) fővezetékből nyomólevegőt bocsátunk ki a vezető fékszelepen át. A fővezetéki nyomásnak minden csökkenésénél a (1<2) vezérlődugattyú a 2. ábra szerinti helyzetet veszi fel, melyben valamennyi általa vezérelt csatornát elzárja. Ezt a dugatytyút az annak jobboldalára liató kisegítő tartály-nyomás mozgatja, miután a (IV) tér az (5) csővezeték útján a (K) kamrával és a (H) kisegítő légtartálynak (A) kamrájával van összekötve. A (kl) vezérlődugattyii, melynek rendeltetése, hogy fékezéskor szabályozza a nyomólevegőnek az egykamrás fékhengerbe való beáramlását, a fővezetékben uralkodó nyomás folytán, ügynevezett üzemi fékezéskor, a 3. ábra szerinti helyzetet vette fel. Emellett elsősorban az (Sl) vezérlőtolattyúban elrendezett (p) fokozati szelep nyílik, azután a féktolattyú oly mértékban tolódott el bal felé, hogy a benne foglalt, a fokozati szelep által vezérelt (10) csatorna az egykamrás fékhengerbe vezető (3) csatornának jobboldali segédcsatornáját fedezi. A (H) segédtartály (B) teréből (1. ábra) a nyomólevegő a (2) csatornán a vezérlő-