79842. lajstromszámú szabadalom • Vezérlő szelep egykamrás nyomólégfékek számára

— 3 szelep tokjának (III) terébe áramlik, azután a nyitott fokozati szelepen és az (81) tolat tyű (10) csatornáján át a (3) csatornába, megnyitja a rugalmas (r) visszacsapó szelepet és az egykamrás (I) fékhenger (0) kamrájába áramlik, ahol ismert módon Itat. Ha emellett a fővezeték nyomáscsökkenése csekély volt, akkor a (B) térből, az ismertetett úton a (C) kamrába áramló nyomólevegő nagyobb mértékű feszültségcsökkenést szenved, mint a fővezetéki nyomás. Ennek következtében a (kl) vezérlődugattyú oly mértékben tolódik el jobb felé, hogy a (p) fokozati szelepet elzárja, miáltal a fékelzárási állás előidéztetik. Ha valamely fékezést foganatosítottuk, és kitűnik,'hogy a fékhatás túlerős. akkor annak fokozatos legyöngítését azáltal idézzük elő, hogy a vezetéknyomást a vezetőfékszelep segélyével kissé növeljük. Emellett a vezérlőszelep-tokban elrendezett mindkét vezériődugattyú az 1. ábra szerinti lazítási helyzetet veszi fel. A nyomólevegő a (3) vezetéken és az abból elágazó (4) vezetéken, azután az (S2) tolattyú jobboldali üregén és a szabadba Vezető (9) nyíláson át az egykamrás fékhenger (C) kamrájából a nyomólevegő mindaddig kiáramlik, míg ez az összeköttetés meg nem szakad, ami akkor áll be, amikor az (L) vezetégből az (i) vezetéken, az (S2) tolattyú baloldali üregén és a (2) vezetéken át a (H) segédlégtartály (B) kamrájába beáramló levegő az (m) dugattyút ebben a kamrában jobbfelé el nem tolta és ezáltal az (n) ellendugattyú jelenléte folytán, a segédlégtartály (A) kamrájában és az ezzel összeköttetésben álló (IV) térben nagyobb nyomás nem létesült. A (k2) dugattyú azután ismét balra tolatik és a lazítási folyamat még befejezése előtt megszakíttatik. A (II) kamra jelenléte folytán a segédlégtartály (B) kamarájában uralkodó nyomás aránylag gyorsan növekszik. Ezáltal tetszőleges, nagyobb vagy kisebb lazítási fokozatokat idézhetünk elő. Ha gyors- vagy vészfékezést akarunk megindítani és ezen célból a fővezetéket a vezetőfékszelep útján gyorsan és teljesen légtelenítjük, akkor mindkét vezérlődugattyú gyorsan veszi fel szélső baloldali állását, az (S2) tolattyú emellett újból valamennyi általa vezérelt csatornát elzárja, az (Sl) tolattyú üreges összeköttetést létesít a (6) és a (3) vezeték között (4. ábra). Ekkor tehát vezetéklevegő áramlik az egykamrás fékhenger (C) kamrájába. Egyidejűleg az (Sl) vezérlőtolattyii feltárja a (V) szelepen át a fékhengerbe szolgáló (7) vezetéket, úgy hogy a segédlégtartály (B) kamrájának nyomólevegője a (2) vezetéken és a (III) teren át a (7) vezetékbe áramlik, az (V) szelepet a rája alulról ható rúgó hatása ellenében lefelé nyomja, mely tehát elzárja az egy vagy i több, a szabadba vezető nyílásokat fedező, a szeleptestben elrendezett (11) furatokat és a most már feltárt (12) nyílásokon és a (3) vezetéken át az egykamrás fékhenger (C) terébe áramlik. Ha ezen tér és a segédlégtartály (B) kamarája között nyomáskiegyenlítődés lépett fel, akkor a (Y) szelep alatt elrendezett rúgó a szelepet elzárja és a (B) kamarában még jelenlevő levegő a (11) nyílásokon át a szabadba távozik. A. segédlégtartály (m) dugattyúja, mely az (A) térben, illetve a (K) kamarában érvényesült túlnyomás hatása alatt már előzőleg balra vándorolt, szélső baloldali állásába tolatik. Az (o) hurok nekifekszik a fékrudazat egy orsójának és a fékhatás az (m) dugattyú közreműködése folytán a lehető legnagyobb mértékre fokoztatik. Ha valamely fékezés foganatosítása után, a lazítás céljából, a fővezetékben uralkodó nyomást a vezetőfékszelep útján ismét növeljük, akkor a vezérlőszervek ismét az 1. ábra szerinti helyzetet veszik fel. Emellett a fékezési folyamatot vezérlő (Sl) tolattyú valamennyi általa vezérelt csatornát elzár, miután előzőleg a (p) fokozati szelep elzáratott. A lazítási folyamatot közvetítő (S2) vezérlőtolattyú visszamegy jobboldali végállásába, miközben az (L) fővezetéket a (1) csatornán, a baloldali tolattyúüregen ós a (2) vezetéken át a (H) segédlégtartály (B) kamrájával köti össze.