79842. lajstromszámú szabadalom • Vezérlő szelep egykamrás nyomólégfékek számára

Megjelent 1922. évi november hó 169-én. MAGYAR KIRÁLYI SZABADALMI BÍRÓSÁG. SZABADALMILEIRAS 79842. szám. Va/2. OSZTÁLY. Vezérlőszelep egykamrás nyomólégiékek számára. HANDEL-MAATSCHAPPIJ H. ALBERT DE BARY C° CÉG AMSTERDAMBAN. A bejelentés napja 1921 február hó 3-ika. A találmány vezérlőszelepre vonatkozik egykamrás nyomólégfék számára, melynek segédlégtartálya, elválasztó dugattyú útján, két változó térfogatú kamrára van megosztva, mely kamrák tehát a fékhatás fokozatos erősítésén kívül lehetővé teszik a fokozatos lazítást is. Ily szelep pld. a 291179. számú német szabadalmi leírás 1. ábrájában van szemléltetve. Az ilyfajta fékek ismert vezérlőszelepeinél úgy a fékezési, mint a la'zítási folyamatot közös vezérlő szerv szabályozza, mely egymás fölött elrendezett, közös vezérlő dugattyúval működtetett két tolattyúból, még pedig egy alap- és egy fokozati tolattyúból áll. A Kunze-Knorr-rendszerű, ismert gyors-és személyvonati féknél, melynek vezérlőszelepe ezen az elven alapszik, a tolattyúméretek a tekintélyes fékhengerméretek folytán túl nagyok, miért is a kb. 5 atm. kitevő nagy üzemi nyomás következtében nagy súrlódás lép fel köztük, mely az üzemben gyakran kellemetlenségekre vezet, annyiban, hogy ezen súrlódás folytán a l'okozati tolattyú az alaptolattyút fékezéskor idő előtt magával viszi, vagyis még mielőtt a f okozati tolattyú bejárta volna azt a löketet, melyet az alaptolattyú és a vezérlődugattyú keretalakú dugattyúrúdjának hátsó ütköző felülete közötti játék megállapít. Ez a jelenség nem kívánatos módon befolyásolja a fékhatást, mely ennek következtében természetszerűleg nem lesz azonos a féket kiszolgáló lokomotivvezető szándékának megfelelő fékhatással. Ezt a hátrányt a jelen találmány tárgya azáltal küszöböli ki, hogy a vezérlőszelep egy-egy külön vezérlő szervvel van ellátva a fékezési és oldási folyamat számára, mimellett az ezen vezérlőszerveket működtető két vezérlő dugattyú az egyik oldalon a fővezetékkel áll összeköttetésben, tehát ezen az oldalon mindig a fővezetéknyomásnak vannak kitéve, míg a tolattyúkamra, melyben a fékezési folyamatot szabályozó vezérlőszerv foglaltatik, a kisegítő légtartálynak azzal a kamrájával van összekötve, mely a fékezéskör nyomólevegőt ad le az egykamrás fékhengernek, mik ellenben a lazítási folyamatot szabályozó vezérlő szerv számára való tolattyúkamra a másik kisegítő Jégtartálykamrával van összekötve. Ebből az elrendezésből még az az előny is adódik, hogy két különálló, még pedig egy üzemi és egy gyorsfékező állás létesíthető anélkül, hogy