79699. lajstromszámú szabadalom • Dobos szecskavágó gép

— 3 — talpléc helyett fából való talpgerenda is, amely a két végén alája szegezett deszkadarabok útján látható el felfekvési felületekkel. Oly kisebb gyárak számára, amelyek nincsenek sajtókkal felszerelve, különösen alkalmas a 7. és 8. ábrán látható kiviteli alak, amelynél a továbbító hengerek, a késdob, a közlőmű stb. tengelyeit befogadó felső rész könnyű megmunkálás végett öntöttvasból, a lábak azonban kovácsvasból vagy fából készültek. Az állvány (1) oldalpajzsai az azokat összekötő (2) harántdarabl a! öntés , útján egy darabban készültek. Az oldalsó pajzsok elülső oldalán csavarok segélyével a késdob (4 és 7) tengelyei számára való (63 és 64) perselyekkel kiképezett (62) ágydarab, hátsó oldalán pedig a továbbító hengerek (5 és 6) tengelyei számára való perselyekkel kiképezett másik (65) ágydarab van megerősítve. Ennek az elrendezésnek az az előnye, hogy a felfekvési felületek megmunkálása nagyon egyszerű módon, pl. köszöriilőgépek segédével történhet. Az oldalsó pajzsok természetesen előre és hátrafelé annyira meghosszabbíthatók, hogv azok az említett tengelyek számára való perselyeket részben átfogják, mint az előbb leírt régebbi elrendezésnél, de az újabb elrendezés egyszerűbbnek és olcsóbbnak mutatkozik. Az oldalsó pajzsok rézsútos (66) hátsó oldalukkal a szögletvasból hajlított (3) kengyel sík elülső oldalára fekszenek fel, amely kengyel az állvány két elülső lábát képezi. A két részt csavarok kötik össze egymással. A guWilakú állványt a (67) ellentámasz és a (68) alaplemez egészítik ki. Egyetlen (3) kengyel helyett egyes különálló lábak is alkalmazhatók, amelyek esetleg fából készültek lehetnek. A szecskavágó gépeknél eddig használatos hengertípus a 9. ábrán látható. Ily hengereiknek formaszekrényben való formázása azzal a nehézséggel jár, liogy a minta kiemelése a formából nem lehetséges minden további nélkül, mert a formahomok behatolt a (29) fog felett a fogközbe, úgy hogy a formának ez a része szétroncsolódnék, ha a mintát a formából egyszerűen felfelé kiemelni akarnók. Ezért osztott mintát kell alkalmazni, amelynél a, (29) fog felett levő rész visszacsappantható. A jelen találmány azonban lehetővé teszi egyszerű minta alkalmazását, amennyiben annak a 10. ábrán látható keresztmetszetet adjuk. A (27) és (28) fogak a szokásos alakban vannak kiképezve, mert azok a mintának a formából való kiemelésével szemben nem képeznek akadályt. A (29') fog azonban eltérően van alakítva annyiban, amennyiben a fog után következő fogköz laposabb, úgy hogy a kerületi vonal a fog csúcsától előbb a forma osztósíkjára merőlegesen halad és csak azután emelkedik a következő (30) fogcsúcs felé. Ily minta a formából felfelé minden további nélkül kiemelhető. A két hengert természetesen egymáshoz képest oly módon eltoltan rendezzük el, hogy az egyik henger (29') foga a másik henger (27) fogával szemben fekszik. Az eddig használatos szecskavágó gépeknél a felaprítandó szalma és efféle ellentámaszát képező vágókeret a gép főkeretével többnyire egy darabban van öntve. Ha már most feledékenység miatt a keretben maradt (isavarkulcs, vagy efféle a felaprítandó anyaggal együtt a kések hatáskörébe jutott, a vágókeretből egy darab kitört és akkor az egész főkeretet újjal kellett kicserélni. Ez a hátrány a találmány szerint azáltal kerülhető el, hogy a vágókeret kioserélhetően van elrendezve. Ezenkívül a. vágókeret oly módon lehet berendezve, hogy hátrafelé kitérhessen és előre a kopásnak megfelelően utánállítható legyen. A vágókeretnek a tulajdonképeni ellentámaszul szolgáló alsó léce vassínek a formába való beillesztése által keménvöntvényrész gyanánt állítható elő. A 11—13. ábrákon bemutatott kiviteli