79699. lajstromszámú szabadalom • Dobos szecskavágó gép

— 3 — talpléc helyett fából való talpgerenda is, amely a két végén alája szegezett deszka­darabok útján látható el felfekvési felü­letekkel. Oly kisebb gyárak számára, amelyek nincsenek sajtókkal felszerelve, különö­sen alkalmas a 7. és 8. ábrán látható ki­viteli alak, amelynél a továbbító henge­rek, a késdob, a közlőmű stb. tengelyeit befogadó felső rész könnyű megmunká­lás végett öntöttvasból, a lábak azonban kovácsvasból vagy fából készültek. Az állvány (1) oldalpajzsai az azokat összekötő (2) harántdarabl a! öntés , út­ján egy darabban készültek. Az oldalsó pajzsok elülső oldalán csavarok segélyé­vel a késdob (4 és 7) tengelyei számára való (63 és 64) perselyekkel kiképezett (62) ágydarab, hátsó oldalán pedig a to­vábbító hengerek (5 és 6) tengelyei szá­mára való perselyekkel kiképezett másik (65) ágydarab van megerősítve. Ennek az elrendezésnek az az előnye, hogy a fel­fekvési felületek megmunkálása nagyon egyszerű módon, pl. köszöriilőgépek se­gédével történhet. Az oldalsó pajzsok természetesen előre és hátrafelé annyira meghosszabbíthatók, hogv azok az emlí­tett tengelyek számára való perselyeket részben átfogják, mint az előbb leírt ré­gebbi elrendezésnél, de az újabb elrende­zés egyszerűbbnek és olcsóbbnak mutat­kozik. Az oldalsó pajzsok rézsútos (66) hátsó oldalukkal a szögletvasból hajlított (3) kengyel sík elülső oldalára fekszenek fel, amely kengyel az állvány két elülső lábát képezi. A két részt csavarok kötik össze egymással. A guWilakú állványt a (67) ellentámasz és a (68) alaplemez egészí­tik ki. Egyetlen (3) kengyel helyett egyes különálló lábak is alkalmazhatók, ame­lyek esetleg fából készültek lehetnek. A szecskavágó gépeknél eddig haszná­latos hengertípus a 9. ábrán látható. Ily hengereiknek formaszekrényben való for­mázása azzal a nehézséggel jár, liogy a minta kiemelése a formából nem lehetsé­ges minden további nélkül, mert a forma­homok behatolt a (29) fog felett a fog­közbe, úgy hogy a formának ez a része szétroncsolódnék, ha a mintát a formá­ból egyszerűen felfelé kiemelni akarnók. Ezért osztott mintát kell alkalmazni, amelynél a, (29) fog felett levő rész visszacsappantható. A jelen találmány azonban lehetővé teszi egyszerű minta alkalmazását, amennyiben annak a 10. ábrán látható keresztmetszetet adjuk. A (27) és (28) fogak a szokásos alakban vannak ki­képezve, mert azok a mintának a formá­ból való kiemelésével szemben nem ké­peznek akadályt. A (29') fog azonban el­térően van alakítva annyiban, amennyi­ben a fog után következő fogköz lapo­sabb, úgy hogy a kerületi vonal a fog csúcsától előbb a forma osztósíkjára merőlegesen halad és csak azután emel­kedik a következő (30) fogcsúcs felé. Ily minta a formából felfelé minden további nélkül kiemelhető. A két hengert termé­szetesen egymáshoz képest oly módon eltoltan rendezzük el, hogy az egyik hen­ger (29') foga a másik henger (27) fogá­val szemben fekszik. Az eddig használatos szecskavágó gé­peknél a felaprítandó szalma és efféle ellentámaszát képező vágókeret a gép fő­keretével többnyire egy darabban van öntve. Ha már most feledékenység miatt a keretben maradt (isavarkulcs, vagy efféle a felaprítandó anyaggal együtt a kések hatáskörébe jutott, a vágókeretből egy darab kitört és akkor az egész fő­keretet újjal kellett kicserélni. Ez a hátrány a találmány szerint az­által kerülhető el, hogy a vágókeret ki­oserélhetően van elrendezve. Ezenkívül a. vágókeret oly módon lehet berendezve, hogy hátrafelé kitérhessen és előre a kopásnak megfelelően utánállítható le­gyen. A vágókeretnek a tulajdonképeni ellentámaszul szolgáló alsó léce vassínek a formába való beillesztése által keménv­öntvényrész gyanánt állítható elő. A 11—13. ábrákon bemutatott kiviteli

Next

/
Oldalképek
Tartalom