79683. lajstromszámú szabadalom • Automobil
kúpkerékáttétel segélyével a (h) tengelylyel van összekötve. A hátsó (u) kerék a (h) tengely (hl) nyúlványára szabadon van reáhúzva. A kerék (o) agyat a (p) hüvely veszi körül. Az (o) kerékagyon rézsútos irányú fűrészfogak vannak kiképezve, a (p) hüvely belső felületén viszont egy rugóhatás alatt álló kilincskerék van elrendezve, mely a hüvely előreforgása közben a kerékagy fogaiba belékapaszkodik és azt magával együtt forgatja, viszont, ha a kerékagy forog előre, a kilincs az agy fogaiba néha kapaszkodik bele, mert a fűrészfogak, a kilincset a rugóhatás ellenében hátraszorítják, miáltal a kerék a hüvelytől függetlenül szabadon elforoghat. A (p) hüvely külső felülete hornyosan van kiképezve és ezen hornyokba a (h) tengelyre felékelt (r) tárcsa fogai belékapaszkodnak. A hátsó tengely előreforgása közben a (p) hüvely az (u) kereket a tengellyel együtt előreforgatja. Kanyarokban azonban, ahol a külső kerék nagyobb fordulatszám megtételére van kényszerítve, a kerék forog előre, anélkül, hogy a (p) hüvelyt magával forgatná és így a kerék a tengely forgásától függetlenül szabadon foroghat (szabadon futó). Az autó egy másik foganatosítási alakjánál, melyet a 8—9. ábrák tüntetnek fel, az autóalváz elől a tengelyre erősített (11. ábra) (t) rúd és hüvely közé iktatott (t2) spirálrugó, hátul pedig a tengely (v) agyához csuklósan hozzáerősített (vl) lemezrugó közbeiktatásával van a tengelyre helyezve. Elől a (tl) hüvelyt a (t2) tekercsrugókkal együtt a függőleges irányban elmozduló (t3) hüvely veszi körül, melyet a (t4) hevederek az alvázhoz kapcsolnak. Hátul az alváz követetlenül a lemezrugón nyugszik; az oldalirányú kilengések megakadályozására a (v2) hevederek vannak alkalmazva. A (j) hajtótengely (10. ábra) kiípkerékáttótel segélyével (z) tengellyel van összekötve, melyen a (z2) lánckerekek lazán forognak. Ezen lánckerekek külső oldalfelületére vannak erősítve az (yl) kúptányérok, melyek a (z) tengelyre csusztat,hatóan felszerelt, de a tengellyel együttforgó (y) kúptárcsákkal oldható és zárható kapcsolást végeznek. Ezen lánckerekek különböző átmérőjűek és a hátsó (h) tengelyre erősített (zl) ánckerekekkel vannak összekötve. A tengely két végén elhelyezett (y) kúptárcsák közös állítókarral vannak ellátva, melynek segélyével a két tárcsa a (z) tengelyen egyidejűleg jobbra vagy balra elcsúsztatható. Amint az (y) kúptárcsát egyik irányban eltoljuk, a tengely egyik végén levő (y) kúptárcsa belékapaszkodik az (yl) kúptányérba és azt a tengellyel együtt forgásra kényszeríti. Az állítókar ellenkező irányú mozgatásakor ezen (y) kúptárcsa az (yl) kúptányért szabaddá teszi, ugyanakkor azonban a tengely másik végén levő (y) kúptárcsa kapaszkodik belé a másik (yl) kúptányérba és kényszeríti a hozzátartozó (z2) lánckereket a fz) tengellyel együtt forogni. Minthogy a (z2) lánckerekek különböző átmérővel készülnek, a hátsótengely hajtása ennek megfelelően különböző sebességgel történik. Az állítókar közép helyzetében a kúptárcsák a tányérokkal kapcsolva nincsenek, tehát a (z2) lánckerekek nem forognak. Természetesen a találmány tárgya a feltüntetett foganatosítási alakon kívül még sok más formában is készülhet, anélkül, hogy ezáltal a találmány lényege változást szenvedne. . Szabadalmi igények. 1. Automobil, azáltal jellemezve, hogy az autó vázát acélcsövek képezik, a motor alkatrészei pedig, tígymint a hengerek, a karter, csapágyak, az összekötőszervek célszerűen csövekből vannak előállítva, mi mellett a motortengely három egymáshoz csavarolt részből készül, a hengerek pedig külön csavarok alkalmazása nélkül a karterbe be vannak csavara, oly célból, hogy az 'autó és a motor kicsiny súlyúak és könnyen