79434. lajstromszámú szabadalom • Kapaszkodó kerék

a (9) fogaskerékre hatna. Ha pedig a (10) fogaskerék és a helytálló (4) keréktengely közötti tengelykapcsolást iktatjuk be, akkor a (9) fogaskerék a most helytálló (10) fogaskeréken legördül ós ezzel a (6) forgattyú elforog. Ekkor a (8) kulissza (7) kulisszaköve elmozgatja az (5) . gvűrüt és ezzel a kapaszkodókarokat, amelyek ily módon kitolódnak, vagyis a szakadozott vonalakkal feltüntetett htelyzietből a teljes vonalakkal rajzolt helyzetbe mozognak. A kapasizkodókarok ezen helyezetében a tengelykapcsolást átváltják és a (10) fogaskereket a forgó kerékkel kapcsoljuk. Ezzel a sugárirányú viszonylagos mozgási megsízakíttatik és a kapaszkodókarok a kitolt helyzetben állva maradnak. A mozgás természetesen már korábban is megszakítható, úgy hogy a kapaszkodókaroknak tetszőleges közbenső helyzeteit érhetjük el. A forgattyús, kulissza-hajtómű elrendezése célszerűen akként van foganatosítva, hogy a kapaszkodókarok kitolt helyzetükben nem gyakorolnak reakciónyomást a tengelykaposolásra, amit azzal érünk el, hogy az állítógyűrünek a kitolt kapaszkodókarokkál köirespondeáló helyzetében a (6) forgattvúkar a (8) kuliszszára merőlegesen áll. A kapaszkodókarok behúzása ismét a (10) fogaskeréknek a helytálló (4) keróktengeUyel való kapcsolása révén történik. A legcélszerűbb, ha az elrendezést akként foganatosítjuk, hogy a gyalugépek ós más effélék szokásos hajtásához hasonlóan a forgattyúkör nagyobb részét a kapaszkodókarok kitolására, pl. terhelt állapotr ban, a forgattyúkör kisebb részét pedig a kapaszkodókarok behúzására használ -ju fel. Ha a tengelykapcsolásnak oly helyzetet kölcsönzünk, amelyben a kulisszás hajtómű sem a kerékkel, sem pedig a keréktengellyel nincs kapcsolva, akkor az állítógyűrü mozgatható. A tengelykapcsolási ilyen kiképzésének az az előnye, hogy a kapaiSfzkodókarok, ha ezek csak kis mértékben vannak kitolva (pl. jeges talajon való menetnél) csupán magának a kapszkodókarokra nehezedő kocsisúlynak hatása útján állíthatók vissza anélkül, hogy a legmagasabb kapaszkodóálláson kellene átmenni. A találmány továbbá kettős! tengelykapcsolásra is vonatkozik, amelynek különösen kapaszkodókerekeknél való alkalmazása előnyös. A találmány szerint a célszerűen lamellás tengelykaposolás gyanánt kiképezett kettős kapcsolás mindkét kapcsolás számára közös kapcsolórészből és két különálló kapcsolórószből áll, amelyek közös kapesoilórúgó közvetítésével felváltva vagy egyidejűleg hozhatók a kapcsolóállásba, úgy hogy a kőt tengelykapcsolás úgy egymástól függetlenül, mint egyidejűleg is képes működni, mimellett azonban célszerűen akként járunk el, hogy a, két kapcsolás egyikét csak akkor iktatjuk ki, miután a másik kapcsolást már beiktattuk. Ennek a kiképzésnek az az előnye, hogy a két kapcsolás egyikének megszakításakor a kapaszkodókarokat a reájuk nehezedő súly nem nyomhatja visszia. A feltüntetett foganatosítási példában a két. kapcsolórész számára közös kapestoiórész a (13) külső gyűrű gyanánt van kiképezve és a kulisiszás hajtómű (10) fogaskerekével összekötve, míg a másik két (14, 15) kapcsolórész, amelyek közül az egyik (14) rész a karokkal, illetve a (11) kerékaggyal, a másik (15) rósz pedig a (4) keréktengellyel van szilárdan összekötve, belül van ágyazva; a (16, 17) szorítótestek az adott esetben az egyik vagy másik kapcsolás lamelláit vagy lemezeit összeszorítják és így az összekapcsolást eszközlik. A szorítótestek a közös (18) kapcsolórúgó hatása alatt állanak, amely a tengellyel koncentrikusan van ágyazva és feszültség alatt behelyezve. A kapcsolás zárását a (12) kézifogantyú segélyével eszközöljük, amelynek agya célszerűen laposmenetű csavaranya gyanánt van kiképezve ós a (19) csavarorsó gyanánt kiképezett ellenrésszel működik együtt, melv a (20)