79295. lajstromszámú szabadalom • Újítások szelepeken és szelepfészkeken

- 2 -szükség esetén segédfelületek nélkül még mindig tovább használható, egyébként azonban a segédfelületek kicserélhetően is képezhető ki. Emellett a találmány szerint célszerűen oly elrendezést alkalmazunk, hogy a pl. hengertolattyúszerű nyúlvány gyanánt kiképezett segédfelületeknek érintkezési felülete a tulajdonképpeni sze­lep felfekvési felületére merőleges, illetve a szelep mozgás irányával párhuzamos le­gyen, amikor is nemcsak igen célszerű, ha­tásos fojtást, hanem egyúttal az alább is­mertetendő módon a tisztátlanságoknak erélyes eltávolítását érjük el. A tulajdon­képpeni szelepfelületeknek még tovább­menő kímélését érhetjük el a találmány szerint azzal, hogy az említett segédfelüle­teket még terelő felületekkel kombináljuk, melyek az áramlóközeget a tulajdonkép­peni szelepfelületek felé való haladtában lehetőleg az azok közötti köa közepe felé terelik, úgy hogy az áramlóközeg a tulaj­donképpeni segédfelületeket nemcsak csök­kentett eleven erővel, hanem lehetőleg kis szög alatt éri. A mellékelt rajzok 1—8. ábráin a talál­mány tárgyának néhány példaképpeni fo­ganatosítás! alakja van feltüntetve. Mindenekelőtt az 1—6. ábrák a talál­mány tárgyának három különböző foga natosítási alakját mutatják tányérszelep esetére alkalmazva és pedig az 1., 3. ós 5. ábrákon a szelep és szelepfészek függélyes metszetei, a 2. és 4. ábrákon a megfelelő szelepfészek, a 6. ábrán pedig az (itt alríl lévő) szelep felülnézete látható. Mindezen ábrákon a tányérszeleptest (l)-gyel, a sze lepfészek teste (3)-mai, a szelep és szelep­fészek egymással együttműködő felületei (a tulajdonképpeni záró felületek). (2)-vei, illetve (4)-gyel, a két testnek alább ismer­tetendő segédnyúlványai (5)-tel, illetve (6)-tal, ezeknek egymással együttműködő zárófelületei (segédszelepfelületek) pedig (7)-tel, illetve (8)-cal és végül az áramló­közeg áramlási irányai (x) nyilakkal van­nak jelölve. Az 1. és 2. ábrák arra az esetre vonat­koznak, midőn az áramlóközeg kívülről befelé (a szelepszer kezet tengelye felé) áramlik, azaz az (1) szeleptányérra felül­ről gyakorol nyomást. Ehhez képest az (1) szelep (a bevezetésben említett eléiktatás feltételének megfelelően) külső részén a hengertol a ttyú- (dugattyús tolattyú)-szerű (5) nyúlvánnyal, a (3) szelepfészek pedig megfelelő (6) nyúlvánnyal van ellátva, mely utóbbinak külső átmérője az (5) nyúl­vány belvilágának felel meg, oly módon, hogy egymáson járó (7) és (8) felületek létesülnek, melyek a találmány szerinti se­gédfelületeket alkotják és a bevezetésben ismertetett előnyöket nyújtják. Az (5, 6) nyúlványok előnyösen csőszerűen veszik körül egymást, ügy liogy tehát a (7, 8) fe­lületek a (2, 4) felületekre merőlegesek és így egyrészt az utóbbiak előtt hatásos foj­tást végeznek, másrészt pedig a nyíráshoz hasonlóan működnek és ezzel az idegen anyagokat mintegy mechanikailag eltávo­lítják. A 3. és 4. ábrák arra az esetre vonatkoz­nak, midőn az áramlóközeg alulról, a szer­kezet közepén lép be, azaz belülről kifelé áramlik és a szeleptányér alsó oldalára gyakorol nyomást. Ehhez képest az (5, 6) nyúlványok, illetve a (7, 8) segédfelületek belíil vannak alkalmazva. Ezenkívül a 3. ábra oly megoldást is mutat, mely sze­rint a hengeralakú (5) nyúlvány (9) te­relőkúpban végződik, melynek hatása alatt az áramló közeg nem közvetlenül az (x) nyíl irányában, lianem kisebb szög alatt a nyitott (1) szelep (2) felületét, amennyi­ben körülbelül az (y) nyíl irányát követi. Az 5. és 6. ábrák szerinti foganatosítási alak ismét kívülről befelé haladó áramló­közegnek megfelelően van szerkesztve (éppenúgy, mint az 1. és 2. ábrák szerinti foganatosítási alak), de ú. n. biztonsági iszapoló szelepek esetére, amikor is tudva­levőleg a szeleptest alúl, a szelepfészek pe­dig fölötte van elrendezve. A 6. ábra az (1) szeleptest felülnézetét mutatja. Világos, hogy valamennyi foganatosítási alaknál az (5) és (6) nyúlványok kölcsö­nös elrendezése felcserélhető, amikor is tehát, pl. az 1. és 5, ábrák szerinti szerke-

Next

/
Oldalképek
Tartalom