79295. lajstromszámú szabadalom • Újítások szelepeken és szelepfészkeken
— 3 zet akként módosul, hogy a (3) szelepfészek (6) nyúlványa övezi, mint nagyobb átmérőjű gyűrű, az (1) tányérszelep (5) nyúlványát. Ugyanez az eset a 7. ábrán függélyes metszetben látható foganatosítási alaknál, mely a fent ismertetett megoldásoktól szerkezetileg még abban különbözik, hogy pl. az 1. ábrán látható (a 2, 5 részeket egymástól elválasztó) (10) horony itt elmarad, vagyis az (5) nyúlvány közvetlenül csatlakozik a (2) felülethez. Ezenkívül itt az (1) szeleptest és a (3) szelepfészektest külső átmérői egymással megegyeznek, vagyis az 1. és 5. ábrák szerinti foganatosítási alakoktól eltérően itt a külső palástfelületek tekintetében nincsenek ugrásszerű eltérések, úgy hogy (a kívülről beérkező áramlóközeg örvénylése, ütközése szempontjából és más gyakorlati okokból) célszerűbb és egyúttal tetszetősebb alakra teszünk szert. Valamennyi foganatosítási alaknál a segédnyúlványokat kicserélhető gyűrűk alakjában erősíthetjük fel a szelep, illetve a szelepfészek testére. A 8. ábra oly foganatosítási alak függélyes metszete, melynél a szelep segédnyúlványa akként van kiegészítve, hogy az nemcsak a szelep zárása, illetve nyitásá közben (a tulajdonképpeni szelepfelületek kímélése céljából) végezhet fojtást, lianem üzemközben, a (2) szelep állandó nyitott helyzete mellett tetszőleges huzamos ideig bármely kívánt mértékű fojtásra használható. Más szóval itt maga a segédszelep egyúttal normális fojtószelep gyanánt is igénybe vehető. Ezen célból az (5) segédnyúlvány alatt a (12) csőszerű testet alkalmazzuk, mely a (13) fal segélyével vagy más módon van az (1) szeleptesttel egyesítve és- melynek felső (14) éle a (7) segédfelülettel együtt a (11) fojtónyílást határolja. Az áramlóközeg a (12) és (13) falak közötti, célszerű felfelé fokozatosan szíí- . kűlő csatornákban kellően vezetve és így összenyomást szenvedve halad felül és alul határolt (11) fojtónyílás felé, mely üzem közben az (1) szelep kellő beállításával a (3) szelepfészeknek (a zárás és nyitás alkalmával ismertetett módon a (7) segédfelülettel együttműködő) (8) segédfelülete révén tetszőleges mértékben szűkíthető. Ez a foganatosítási alak megfelelő átalakítással a külső oldalon (tehát az ellenkező irányban halad áramlóközeg esetére) is alkalmazható (körtolattyú módjára). Egyébként a 8. ábra szerinti szerkezet általában véve az eddigi fojtószelepekkel összehasonlítva, nemcsak akként jelentke zilc, mint (1) főszeleppel kombinált védő-, illetve fojtó-segéd szelep, hanem megfordítva; mint normális (hengertolattyús) fojtószelepnek elzáró, pl. tányérszeleppel való kombinációja. Ez azért fontos, mert az eddigi fojtószelepek tudvalevőleg kizárólag az üzem közben való átáramlás szabályozására voltak alkalmasak, nem pedig tényleges elzárásra is, mert tökéletes tömítést nem nyújtanak (így pl. hengertolattyús fojtószelepnél a szeleptest és ti vele érintkező liengerfeliilet gyakorlatilag tömített elzárásra el nem fogadható), miért is a tényleges elzárásra más ponton külön elzárószelepet kellett elrendezni. Az eddigiekkel szemben a találmány szerint a fojtószelep az elzárószeleppel közös szerkezeti egységben előnyösen egyesítve van, ami nyilvánvalóan lényeges szerkezeti ós működésbeli egyszerűsítést, olcsóbb és kompendiózusabb elrendezést nyújt. Szabadalmi igények: 1. Újítás szelepeken és szelepfészkeken, jellemezve a szelep és szelepfészek testén az áramlóközeg haladási irányában a tulajdonképpeni zárófelületek elé iktatott, ezeknél korábban záródó és későbben kinyíló, egymással együttműködő védő segódfelületek által. 2. Az 1. igényben védett szerkezet fogatosítási alakja, jellemezve egymással a szelep mozgási irányához párhuzamosan, nyírófelületek módjára együttműködő segédfelületek által. 3. Az 1. és 2. igényben védett szerkezet