79281. lajstromszámú szabadalom • Két anyagú melegraktározóberendezés
— í — órára számítva, 2.3 kg. közepes gőzfogyasztás lesz szükséges, a további időben pedig, csökkenő gőznyomásnál, 4.2 kg. gőzfogyasztás, 1 lóerőre tehát a túlhevítő meleget beszámítva a me'egraktározóból, 1.560, illetve 2.220 hőegvség, vagy középértékben 1,890 hőegvség elvételét igényli. A víztartalom 1 in3 -re szerint, a találmánynak megfelelő két anyagú melegraktározónál óránként 350,000 400,000 -TÉÖ 1,890 = 1 8 °-21 1 lóerőórát szolgáltat, míg ellenben az eddig ismert meleg-raktározóknál, 16 atni. gőznyomással, lóerőórán kint középértékben 6.5 kg. telített gőz és 3.230 középegységnyi meleg fogyasztásánál l m3 vízzel csak ^ 23 ^" — 21.5 lóerőóra volt a teljesítmény. A nyomásnak még 40 atm.-ra való fokozása is csak kb. 35 lóerőórára emelné itt a teljesítményt 1 m3 vízre. Ha teljesítményt még a két anyag súlyára is vonatkoztatjuk, akkor a jelen új mélegraktározó teljesítménye megközelítőleg kétszer akkora, mint egy 40 atm.-ás, tisztán vízmelegraktározóé. Emellett itt ínég meg van az az előnyünk is, hogy a berendezésnek csak kis része áll magas nyomás alatt, ami tehát a víztartály előállítását is egyszerűbbé és a melegraktá -RÖ'ZÓ berendezés összsúlyát is azonos teljesítményre vonatkoztatva, tetemesen kisebbre teszi. A fent említett előnyökön kívül a jelen új, két anyagú melegraktár ózó meg annak lehetőségét is nyújtja, hogy a gőznyomást a fütőkazán nyomásán túl fokozzuk. E célra a nehezen forrásnak induló melegraktározó anyag utántöltésekor, ezt az anyagot a víztömeg további fűtésére használjuk fel. Ha nem veszünk el gőzt, akkor természetesen a gőznyomásnak a fütőkazánr.yomáson túl kell emelkednie. Minthogy a jelen új melegraktározónak, magasabb töltési hőfoka miatt, nagyobbak a melegveszteségei, mint az ismert melegraktározóknak, ezért, ennek gazdaságos tizemére való tekintettel, a csekély hőkisugárzó felület és a kitűnő hőszigetelés elsőrendű fontosságú. Az ebből származó nehézségeket azáltal győzzük itt le, hogy a magas nyomás alatt álló víztartályokat, melyek ismert módon, hengeres alakúak, a nehezen forrásnak induló anyaggal telt alacsony nyomású tartállyal, vagv tartályokkal körülvesszük. Valamennyi melegraktározó tartályt azután, jó hőszigetelés céljából, légüres tartályba helyezzük, mely, a hőkisugárzási veszteségek csökkentésére, egész belső felületén, célszerűen még csupasz (fényes) fémfelületekkel is burkolható. A jelen találmánnyal rendkívül nagy teljesítő képességű és alakját illetőleg alkalmazkodni képes me'egraktározót létesítettünk, mely ott is alkalmazható, ahol eddig melegraktározók használatát kilátástalannak tekintették, mert a nehezen forrásnak induló anyaghoz való, alacsony nyomású tartály, vagy tartályok, alakjukat tekintve, nehézség nélkül igazodhatnak bárminő keresztmetszethez. A mellékelt rajzon a találmánynak megfelelően dolgozó melegraktározónak tengeralattjáró hajók víz alatt járatására való foganatosítási alakja van bemutatva, mely hajónál félhengeralakú tér áll rendelkezésre a melegraktározó elhelyezésére. A magas nyomás alatt álló víztartály itt, mint rendesen, köralakú keresztmetszetű és a megengedett legkisebb falvastagsággal van készítve, míg a nehezen (magas hőfoknál) forrásnak induló anyaggal telt, alacsony nyomású tartály a fennmaradó keresztmetszetet tölti be. Az 1. ábra baloldala az új melegraktározó rajzolt foganatosítási példájának egyik homlokmetszetét ábrázolja a hőszigetelő, fal eltávolítása után, míg jobboldala annak keresztmetszetét mutatja. A 2. ábra a melegraktározó egyik hosszmetszete ós a
