79281. lajstromszámú szabadalom • Két anyagú melegraktározóberendezés

— í — órára számítva, 2.3 kg. közepes gőzfo­gyasztás lesz szükséges, a további időben pedig, csökkenő gőznyomásnál, 4.2 kg. gőzfogyasztás, 1 lóerőre tehát a túlhevítő meleget beszámítva a me'egraktározóból, 1.560, illetve 2.220 hőegvség, vagy kö­zépértékben 1,890 hőegvség elvételét igényli. A víztartalom 1 in3 -re szerint, a találmánynak megfelelő két anyagú me­legraktározónál óránként 350,000 400,000 -TÉÖ 1,890 = 1 8 °-21 1 lóerőórát szolgáltat, míg ellenben az ed­dig ismert meleg-raktározóknál, 16 atni. gőznyomással, lóerőórán kint középérték­ben 6.5 kg. telített gőz és 3.230 középegy­ségnyi meleg fogyasztásánál l m3 vízzel csak ^ 23 ^" — 21.5 lóerőóra volt a telje­sítmény. A nyomásnak még 40 atm.-ra való fokozása is csak kb. 35 lóerőórára emelné itt a teljesítményt 1 m3 vízre. Ha teljesítményt még a két anyag súlyára is vonatkoztatjuk, akkor a jelen új mé­legraktározó teljesítménye megközelítő­leg kétszer akkora, mint egy 40 atm.-ás, tisztán vízmelegraktározóé. Emellett itt ínég meg van az az előnyünk is, hogy a berendezésnek csak kis része áll magas nyomás alatt, ami tehát a víztartály elő­állítását is egyszerűbbé és a melegraktá -RÖ'ZÓ berendezés összsúlyát is azonos tel­jesítményre vonatkoztatva, tetemesen ki­sebbre teszi. A fent említett előnyökön kívül a je­len új, két anyagú melegraktár ózó meg annak lehetőségét is nyújtja, hogy a gőz­nyomást a fütőkazán nyomásán túl fo­kozzuk. E célra a nehezen forrásnak induló me­legraktározó anyag utántöltésekor, ezt az anyagot a víztömeg további fűtésére használjuk fel. Ha nem veszünk el gőzt, akkor természetesen a gőznyomásnak a fütőkazánr.yomáson túl kell emelkednie. Minthogy a jelen új melegraktározó­nak, magasabb töltési hőfoka miatt, na­gyobbak a melegveszteségei, mint az is­mert melegraktározóknak, ezért, ennek gazdaságos tizemére való tekintettel, a csekély hőkisugárzó felület és a kitűnő hőszigetelés elsőrendű fontosságú. Az ebből származó nehézségeket azál­tal győzzük itt le, hogy a magas nyomás alatt álló víztartályokat, melyek ismert módon, hengeres alakúak, a nehezen for­rásnak induló anyaggal telt alacsony nyo­mású tartállyal, vagv tartályokkal körül­vesszük. Valamennyi melegraktározó tartályt azután, jó hőszigetelés céljából, légüres tartályba helyezzük, mely, a hő­kisugárzási veszteségek csökkentésére, egész belső felületén, célszerűen még csu­pasz (fényes) fémfelületekkel is burkol­ható. A jelen találmánnyal rendkívül nagy teljesítő képességű és alakját illetőleg al­kalmazkodni képes me'egraktározót léte­sítettünk, mely ott is alkalmazható, ahol eddig melegraktározók használatát kilá­tástalannak tekintették, mert a nehezen forrásnak induló anyaghoz való, ala­csony nyomású tartály, vagy tartályok, alakjukat tekintve, nehézség nélkül iga­zodhatnak bárminő keresztmetszethez. A mellékelt rajzon a találmánynak megfelelően dolgozó melegraktározónak tengeralattjáró hajók víz alatt járatására való foganatosítási alakja van bemu­tatva, mely hajónál félhengeralakú tér áll rendelkezésre a melegraktározó elhe­lyezésére. A magas nyomás alatt álló víztartály itt, mint rendesen, köralakú keresztmet­szetű és a megengedett legkisebb falvas­tagsággal van készítve, míg a nehezen (magas hőfoknál) forrásnak induló anyaggal telt, alacsony nyomású tartály a fennmaradó keresztmetszetet tölti be. Az 1. ábra baloldala az új melegraktá­rozó rajzolt foganatosítási példájának egyik homlokmetszetét ábrázolja a hőszi­getelő, fal eltávolítása után, míg jobbol­dala annak keresztmetszetét mutatja. A 2. ábra a melegraktározó egyik hossz­metszete ós a

Next

/
Oldalképek
Tartalom