79240. lajstromszámú szabadalom • Csillámló fényű cső fénylő jelek vagy rajzok előállíátására

Megjelent 1922. évi szeptember hó 24-én. I MAGYAR KIRÁLYI SZABADALMI BÍRÓSÁG. SZABADALMILEIRAS 79240. szám. VII/h OSZTÁLY. Csillámló fényű cső fénylő jelek vagy rajzok előállítására. SCHMIERER MICHEL MÉRNŐK BERLIN-FRIEDENAUBAN. A bejelentés napja 1920 október hó 29-ike. Németországi elsőbbsége 1919 október hó 25 ike. Ismeretesek már fénylő belük előállítá­sára szolgáló csillámló fényit lámpák, melyeknek kathódja egy bátsó oldalán lakkozott, betűalakú bádoglemezből áll. Minthogy a negatív csillámló fény minden oldal felé kiterjed, a metszési élekből is kiindul és a világosságban csak fokoza­tosan csökken, ezeknek a csillámló fényű lámpáknak az a- hátránya, hogy a betűk kontúrjai mindig határozatlanok. Vékony, fénylő vonaluk ily fajta csillámló fényű lámpákkal nem állíthatók elő, miután á szemléltethető legkisebb szélesség a nega­tív csillámló réteg kétszeres vastagságá­nak felel meg. Ilyfajta csillámló fényű lámpák alkalmazási köre ennek következ­tében aránylag nagy terjedelmű és egy­szerű betűkre volt korlátozva. A jelen találmány ezeket a hátrányokat lemezalakú, sík vagy ívelt kathód alkal­mazásával küszöböli ki, melyet azokon a helyeken, melyeknek nem kell fényleni, a negatív csillámló fény keletkezését gátló réteggel borítjuk. Ez a védőréteg pld. lakkból vagy efféléből készült bevonatból, vagy pedig egy a kátliódon alkalmas mó­don rögzített, szigetelő anyagból készült sablonszerű ellenzőből áll. Ismeretes már a negatív csillámló fény­nek lakkbevonat vagy szigetelő fedőréteg utján helyenként eszközölt eltüntetése. Így Pld. ismert csillámló fényű lámpák­nál ily módon megakadályozzák csillámló fénynek a kathód hátlapján való képző­dését. A találmány újdonsága abban van, hogy a szigetelő réteg a kathód mellső oldalán van elhelyezve, (tehát ugyanazon a felületen, melyből a csillámló fény ki­indul) és hogy a feltárt helyek, melyek a lefedett helyek mellett foglalnak helyet, jelek, betűk vagy egyébb képletes ábrázo­lások alakjával bírnak. Mivel az áram­vonalak merőleges vagy közel merőleges irányban érik a kathódát;, a fénylő jelek kontúrjai élesek és lehetővé válik kis szélességű fénylő vonalak előállítására. További előny az, hogy a jeleknek vagy képeknek nem kell megszakítás nélküli vonalakból, illetve összefüggő felületekből állniok, mint az ismert betűlámpáknál. Ezen okból könnyen létesíthetünk diakri­tikus jegyeket tartalmazó betűket, továbbá egész fénylő szavakat és felírásokat. Ezzel ellentétben az eddigi betűlámpáknál valamennyi, külön fekvő pont, vessző, vagy összefüggés nélküli felület számára külön, az (ö) betli számára pld. három árambevezetés volt szükséges. Egész

Next

/
Oldalképek
Tartalom