79177. lajstromszámú szabadalom • Kapcsolási elrendezés távbeszélőberendezésekhez való hangerősítőkhöz

— 2 -számára egy-egy üzemre kész állapotban lévő, úgynevezett irányerősbítő van elrendezve, mely az illető irányból jövő beszédáramok segélyével az üzemf észültségét a hozzátartozó beszéderősbítő rácsáramkörébe kapcsolja be ós ezzel egyidejűleg a másik beszédirányhoz tartozó irányerősbítőt, rácspotenciáljának áthelyezésével, üzemre nem képes állapotba hozza. A beszéderősbítő vezérlése már most úgy történhetik, hogy az irányerősbítő egy relaist működtet, mely alkalmas galvántelepet kapcsol be a beszéderősbítő rácsáramkörébe, vagy pedig — mindennemű relais mellőzésével — úgy, hogy a szükséges potenciálkülönbséget az irányerősbítő anódaára'mának egy az anódaáramkörbe bekapcsolt ellenállás mentén bekövetkező i'eszültségesésével hozzuk létre. Hogy csak Iíj.ssú és kis amplitúdójú feszültségingadozások jöjjenek létre a beszéderősbítő rácsán, az említett ellenállással, a találmány értelmében, alkalmas kiegyenlítő kondenzátort kapcsolunk párhuzamosan. Az átkapcsoló beszédáramokat célszerűen az irányerősbítőbe való bejutásuk előtt erősbítjük, mikor is az erősbltés fokát úgy szabjuk meg és a kiegyenlítő kondenzátort úgy méretezzük, hogy az irányerősbítő folytonosan olyan potenciáláthelyeződést eredményez, melynél a beszéderősbítő még a lineáris erősbítés területén belül dolgozik. Célszerű az irányerősbítő anódaköréből elvett vezérlő feszültséget beállíthatóan elrendezni, hogy az erősbítőcsövek kicserélése esetén azt ezek különféleségéhez lehessen szabni. Minthogy beszéd közben az egyes kiejtett szavak a vezérlőszerkezethez különböző amplitúdójú váltakozóáramokat juttatnak, ezért könnyen beállhat ctz az eset, hogy az irányerősbítő, a vezérlő áramok változó intenzitásának megfelelően, különböző potenciáláthelyeződéseket eredményez, ami bizonyos körülmények közt a beszéd elorzulását idézheti elő. Ilyen eltorzulása a beszédnek nem következbetik be akkor, lia a potenciál áthelyeződése, időlelileg lassan, csak abban a terjedelemben ingadozik, hogy a beszédhullámok a beszéderősbítőn mindig az erősbítő karakterisztikája (rácsfeszültség-anódaáramj-karakterisztika) lineáris részének területébe essenek. Hogy csak időbelileg lassú ingadozások lépnek föl, azt a kiegyenlítő kondenzátor idézi elő. Hogy ekkor a potenciál áthelyeződését függetlenné tegyük a beszéd erősségétől, célszerű az irányerősbítőn folytonosan telítési árammal dolgozni, azaz az előerősbítőket úgy megválasztani, hogy a gyengébb beszédáramok számára is ugyanazon egyenirányító áramok legyenek jelen, mint az erősebb beszédáramok számára. A mellékelt rajz a találmánynak megfelelő hangerősbítőkapcsolat egy foganatosítási példájának kapcsolási vázlatát mutatja. Az (FI) távvezetékszakaszhoz tartozik 'egy (Rl) beszéderősbítő (izzókatódacső) és egy (R'l) irányerősbítő, mely utóbbi elébe egy (R"l) erősbítő van kapcsolva. Ez az (FI) távvezetékszakasz, egy (VI) előátvivő útján, az (Rl) beszéderősbítővel és egy (V'l) előátvivő útján áz (R"l) erősbítővel induktív kapcsolatban áll. Az (R'l) irányerősbítő anódaáramkörében egy (Wl) ellenállás van elrendezve, mellyel egy (Cl) kondenzátor van párhuzamosan kapcsolva. Az (F2) távvezetékszakaszhoz, azonos elrendezésben, az (R2, R'2) és (R"2) erősbítők tartoznak. Az (R'l) irányerősbítő anódaáramkörében lévő, említett (Wl) ellenállás két végéhez az (Rí) beszéderősbítőnek és az (R'2, R"2) irányerősbítőpárnak rácsáramköre van kapcsolva. Ugyanúgy az (R2) beszéderősbítő és az (R'l, R"l) irányerősbítőpár rácsáramköre egy (W2) ellenállás két végével van összekötve. A sok egyes galvántelep helyett, amennyire csak lehetséges, az egyes erősbítőkhöz közös galvántelepeket használunk. Ennek az erősbítőkapcsolási elrendezésnek munkamódja már most ez: Az (FI) távvezetékszakaszon át beérkező beszédáramok egyrészt az (Rl) beszéderősbítőhöz jutnak, másrészt pedig az (R"l, R'l) irányerősbítőpárhoz. Az (Rl) beszéderősbítő ek-