79177. lajstromszámú szabadalom • Kapcsolási elrendezés távbeszélőberendezésekhez való hangerősítőkhöz

3 -kor még nem üzemképes és a beérkező beszédáramokat csak nagy mértékben csillapítva adja tovább. Ellenben az (R"l, R'l) irányerősítőpárban nagy mértékben erősbödnek ezek az áramok és így az (R'l) irányerősbítő anódaáramkörében a (Cl) kondenzátor által kiegyenlített lüktető egyenáram jön létre, mely a (Wl) ellenállás végein a t'eszültségkülönbséget (esést) megváltoztatja, úgy, hogy az (Rl) beszéderősbítő rácsán olyan potenciáláthelyeződós lép föl, hogy ez most üzemképessé válik és a lineáris erősbítés területén kezd dolgozni. A (Wl) ellenállást célszerűen beállíthatóan képezzük ki, hogy az egyenirányító kicserélése esetén azt változatlan feszíiltségesésre lehessen beállítani. Az így erősbített beszédáramot azután az (Rl) heszéderősbítő az (F2) távvezetékszakasznak adja tovább. A (Wl) ellenállásban bekövetkező feszültségesés egyidejűleg potenciáláthelyeződést hoz létre az (R'2, R"2) irányerősbítőpár rácsán ós ezzel ezt üzemen kívüli állapotba hozza, hogy az (F) távvezetékszakaszba folyó erősbített beszédáram az (R'l, R'2, R"2) vezérlő elrendezés (erősbítőcsoport) segélyével ne hozza az (R2) beszóderősbítőt üzemképes állapotába. Ennek ugyanis az lenne a következménye, hogy az egymásután kapcsolt, most már üzemképes állapotban lévő be(széderősbítőkben, Visszakapcsolódás folytán, zavarok (sípolás, fütyülés) lépnek fel. Mihelyt most az (FI) távvezetékszakaszhoz kapcsolt előfizető befejezte mondanivalóját, a kapcsolat kezdeti helyzetébe tér vissza és az (F2) távvezetékszakaszhoz kapcsolt másik előfizető most ugyanúgy, mint előbb az (FI) távvezetékszakaszhoz kapcsolt első előfizető, az ,(R2) beszéderősbítőn át az (FI) távvezetékszakaszba küldhet beszédáramokat. Ahelyett, hogy a (Wl, W2) ellenállásokban keletkező potenciálesóseket közvetlenül használjuk föl, mint leírtuk, lehet az irányerősbítők anódaáramkörébe egy-egy relaist is bekapcsolni, mely alkalmas galvántelepet kapcsol be ekkor a szóbanforgó rácsáramkörbe. Az erősbítők üzemei, illetőleg üzemen kívüli állapotba hozása ebben az esetben a megfelelő anódagalvántelepek be-, illetve kikapcsolásával is végezhető. Az irányerősbítőket nem kell okvetlenül ugyanazon a helyen elrendezni, mint a beszéderősbítőket. Bizonyos körülmények közt ugyanis, a zavaró áramok befolyásának csökkentésére, még előnyös is a két előfizetőhöz tartozó vezérlő elemeket (R'l. R"l, ilí. R'2, R"2) erősbítőket a távbeszélőállomás közelében elrendezni. Szabadalmi igények: 1. Kapcsolási elrendezés távbeszélő be rendezésekhez való hangerősbítőkhöz, mely mindkét beszédiránynak megfelelően egy-egy beszóderősbítőt tartalmaz, azáltal jellemezve, hogy mindegyik (FI, F2) távvezeték számára egyegy üzemre kész (R'l, ill. R'2) irányerősbítő van elrendezve, mely a hozzátartozó (FI) vagy (F2) távvezetéken át végbemenő beszédátvitel alkalmával az ezen távvezetékhez tartozó (Rl, ill. R'2) irányerősbítő van elrendezve, mely a hozzátartozó (FI) vagy (F2) távvezetéken át végbemenő beszédátvitel alkalmával az ezen távvezetékhez tartozó (Rl, ill. R2) beszóderősbítőt üzemre kész állapotba hozza és a másik (F2) vagy (FI) távvezetékhez tartozó (R'2, ill. R'l) irányerősbítőt üzemen kívül helyezi. 2. Az 1. pontban igényelt hangerősbítőkapcsolási elrendezés alakja, azáltal jellemezve, hogy mindkét (Rl, R2) beszéderősbítő állandóan be van kapcsolva a vezetékbe és üzemi, valamint üzemen kívüli állapotba hozása rácspotenciáljának áthelyezésével történik, mimellett a beszédáramokat az üzemen kívüli állapotban lévő erősbítő éppoly erősen, vagy még erősebben csillapítja, mint ahogy azokat az üzemi állapotban lévő erősbítő erősbíti. 3. Az 1. és 2. pontban igényelt hangerősbítőkapcsolási elrendezés foganatosítási alakja, azáltal jellemezve, hogy a