79155. lajstromszámú szabadalom • Eljárás égési erőgépek égési levegőjnek és tüzelőanyagának magas hőfokra való előmelegítésére

_ 2 — egy 50—60 fokot tett ki, ez csak igen korlátoltan volt lehetséges. A pl. 250 fokos hő mérséklet azonban már igen sok, nehezen lángralobbanó és nehezen forró tüzelőanyagot már forrásba hoz. Esetleg módunkban van a tüzelőanyagot nyomásnak ellentálló kazánokban bizonyos feszültségre hozni és a képződött gőzt ekkor közvetlenül a hengerbe, a hűtőközeg által nagy mértékben fölhevített komprimált levegőbe lehetne befecskendezni. Ha a nyomás elég nagy, úgy, hogy öngyújtás áll be, akkor még a Diesel-folyamat is sajátosan megjavítható, amint ez alább ismertetve van. Mint már fent említettem, a töltősúlynak felhevítés folytán! csökkentésétől egyelőre eltekintettünk. Kísérletek (igazolták, hogy változatlan hengertérfogatok ellenére, ámbár tehát a beszívott levegő mennyisége fölhevítés folytán kisebb lesz, a mótor teljesítőképessége mégis megjavítható. Ily esetekben azonban, ahol ily telep már megvan, a forró levegő kompresszorral előkomprimálható úgy, hogy a hengerekbe a régi töltősúlyt vagv esetleg megnövelt töltősúlyt vezetünk be. Ilyen esetekben előnyös lehet a kompresszor és a hengerek között, az előkomprimált forró levegő számára való készlettartály elrendezése. Ezt a készlettartályt célszerűen szintéi a forró levegő számára való készlettartály elrendezése. Ezt a készlettartályt célszerűen szintén a forró hűtőközeg tartósan (körfolyamaltban) hevíti; emellett kitűnően elszigeteljük úgy, hogy az üzemszünetek időszakaiban az elszigetelt légtartályban lévő forró hűtőfolyadék-készilet (esetleg a tüzelőanyaggal együtt) komprimált forró levegőkészletet tárol, mely indításnál értékes lehet Egyébként forrón hűtött gépek alkalmazásánál célszerű, ha a gépnek nehezen forró, meleg hűtőfolyadékkal érintkezésbe jövő részeit melegvesztességek ellen jól elszigeteljük. Kísérletek által megállapíttatott, hogv a jól szigetelt készlettartályok 10 órás nyugalmi, szakaszokban legfeljebb 15—25°-ot veszítettek melegükből, úgy hogy este beállított gépek reggeli indításnál határozottan jól vannak előmelegítve, a hengerolaj könnyen folyós, a felszívott levegő meleg, éppen úgy a befecskendezett tüzelőanyag is, amiből kitűnő indítási és tartam-üzem adódik ki. Megjegyzendő, hogy a feltaláló arra a megismerésre jutott, miszerint teljesen fölösleges a hengerköpenyeknek az eddigi módon, szűk csatornák alakjában való kiképzése. Gyakran sokkal helyesebb, ha a kész hengereket, vezetékeikkel együtt, teljesen készen nehezen forró folyadékokkal telt egyszerű tartályokba behelyezni. Ha csak arról gondoskodunk, hogy a hűtőfolyadék forrási határa el ne éressék, akkor hengerekhez gőzibuborék egyáltalában nem tapadhat. Ha ez a forrási határ tehát 300°-nál feküdne és gondoskodás történik a folyadéknak 200°-kal való elfolvásáról, akkor biztonsággal el lehet várni, hogy a hengerhűtés jó, akár szivattyúval keringetjük a folyadékot, akár pedig a hevítés folytán föllépő, teljesen elegendő természetes fölhajtást alkalmazzuk. A fent előadottakat néhány foganatosítási példa nyomán bővebben magyarázom. Az 1. ábrában (4) egy hengerfejet jelöl, mely teljesen a (10) tokban van elrendezve. Ez a tok nehezen forró folyadékkal van megtöltve, mely 200°-on áramlik be és 250°-on áramlik ki. A tok fölcsappantható ellenőrzősüveggel látható el és a (3) szigeteléssel hőkisugárzás ellen célszerűen biztosítva van. Tegyük föl, hogy a forrón hűtő folyadék a nyíl irányában balfelé (a)-tói (b) felé haladva áramlik át az (1) hűtőn vagy egyéb fűtőtesten (leadón), mim ellett a hűtőfolyadék maga annyira lehűl, hogy a (c) csövön kb. 200°-kal folyik ki, mely hőmérséklettel a (d) nyíllal jelzett helyen a motorhoz visszaáramlik. A keringtetés önműködően vagy szivattyúval történik, ahol is az (R) szabályozó-