79051. lajstromszámú szabadalom • Nagyfordulatú exploziós erőgép és annak munkafolyamata

— 2 -dugattyófenékhez verődik és ott elég, miért is a gép füstöl, A találmány tárgyát alkotó motornál mindezek a hátrányok igen egyszerű módon ki vannak küszöbölve. A keveréket ugyanis nem a dugattjyú rántja be a hengerbe, hanem a szívási löket kezdetén a keveréknek egyrészt már saját eleven ereje van, mert követi az egymástól eltávolodó dugattyúkat, másrészt a forgattyútérben keletkezett kompresszió szorítja be a keveréket, növekvő nyomás alatt, a hengerbe még pedig úgy, hogy a keverék nyomása a szívás végén nagyobb a külső légköri nyomásnál. Az alkalmazott szívószelepek emellett olyan könnyűek és egyszerűek, hogy nemcsak a tömeghatások vannak kiküszöbölve, hanem az átáramlási keresztmetszet is jelentékenyen nagyobb a mostani szelepekénél és ilyenformán a keverék átáramlási sebessége és az itt keletkező veszteség is kicsiny. Végül a inótor olajozása úgy van megoldva, hogy a forgattyúházban nincs semmi olaj, az teljesen szárazon fut és a kenőanyag a legegyszerűbb módon jut a kenést igénylő géprészekhez. Az olaj ugyanis saját súlyánál fogva jut be az olajozást igénylő alkatrészekhez. A mellékelt rajz a találmány tárgyának példaképem foganatosítási alakját tünteti fel. Az 1. ábrán a motor függőleges hosszmetszetét látjuk. A 2. és 3. ábrák a mótor két foganatosítási alakjának felülnézete. A 4. ábra a dugattyú hosszmetszete. Az 5. ábra a dugattyú és a rajta levő szelep felülnézete. (1) a kéthengerű mótor forgattyútokja Ü. ábra), (2, 3) a két egymásai szemben fekvő henger, (4) a kétszer görbített forgattyútengely, (5 és 6) az egymással szemben járó két dugattyú, (7 és 8) a két hajtórúd, (9 és 10) a dugattyúra épített két szívószelep, (11 és 12) a két kipuffogószelep. A mótor négy ütemben dolgozik. Ha a dugattyúk kifelé futnak és az egyik, pl. a (2) hengerben kompresszió uralkodik, akkor a másik (3) hengerben ugyanakkor kipuffogás van és viszont. Ha pedig dugattyúk összefutnak, akkor az egyik, pl. a (2) hengerben expanzió uralkodik, míg a másik, (3) hengerben ugyanakkor szívás van és viszont. A két dugattyú közötti térnek, az (1) forgattyútoknak térfogata az (5, 6) dugattyúk alternatív mozgása közben folyton változik, még pedig növekszik vagy csökken, aszerint, amint az (5, 6) dugattyúk ki- vagy befelé mozognak. A forgattyútok tehát légszivattyú gyanánt szolgálhat. Ha t. i. a dugattyúk kifelé futnak, akkor az (1) forgattyútok ürös terének férője növekszik, amikor a (13) szívószelepeken át levegő, illetve keverék áramlik a forgattyútokba. Minthogy mindkét dugattyúszív, a beáramlott lég- vagy keverékmennyiség elméletileg a kétszeres hengertérfogatának felel meg. Amikor a dugattyúk egymás felé futnak, az (1) forgattyútokban kompresszió volna, de minthogy a hengerek egyikében, pl. (2) hengerben éppen szívás van (a másikban), expanzió a (2) hengernek az (5) dugattyún elrendezett (9) szívószelepe nyílik, amikor is a keverék ezen (9) szelepen át a (2) hengerbe áramlik. Ez a beáramlás folyton növekvő nyomás alatt megy végbe ós a löket végén a hengerbe szívott levegő nyomása a külső légköri nyomást meghaladja. Ha ugyanis az (1) forgattyútok saját térfogata a lökettérfogat n-szerese (n, V) akkor a dugattyúk külső állása esetén a dugattyúk közötti összes térfogat nem egyéb, mint a kétszeres hengertérfogattal megnövelt forgattyútok térfogat, tehát (n + 2). V. Mialat't a dugattyúk egymás felé haladnak ez a keverékmennyiség az az eredeti n. V-térfogatra komprimálhatnék és így a kompressziónyomás a forn + 2 gattyútokban ——— volna. Minthogy azonban a dugattyúknak egymás felé való mozgása alatt az egyik, pl. a (2) hengerben szívás van, amikor is az (5) du-