78847. lajstromszámú szabadalom • Aknás vagy függőleges szárító

csatlakozik, melyek közöl a (10) csővezeték az alsó (4) középkamrába, a másik két (11, 11) csővezeték pedig a külső (6, 6) kamrákba torkolnak. A (10, 11, 11) csővezetékek levegőbebocsátó (12 és 13, 13) tolókákkal, valamint (14 és 15, 15) fojtószelentyűkkel vannak ellátva. A felső (5) középkamrákból egy (16) csővezeték, melynek keresztmetszete a (10. 11, 11) csővezetékek összkeresztmetszetének felel meg vagy ennél nagyobb, a (17) fúvógéphez vezet, mely jelen esetben szívással dolgozik. A (11, 11) csővezetékek, miként említettük, a külső (6, 6) kamrákba torkolnak. A belépési öv alatt a (6, fi) kamrák egész lioszszára kiterjedő (18, 18) csapóajtók vannak beépítve és az ezen (18, 18) csapóajtók alatti tér lyuggatott lemezből készült (19, 19) falak segélyével magassági irányban részekre van osztva. A (18, 18) csapóajtók, valamint a felfüggesztett (19, 19) falali rögzíthető (20,20 és 21, 21) tolórudak segélyével kívülről beállíthatók. A (18, 18) csapóajtók és (19, 19) falak a szárító hosszirányban részekre van osztva, úgy hogy minden egyes (18, 18) csapóajtó és (19, 19) fal csak bizonyos szárítóhosszt ural. így pl, négy részre oszthatók, hogy ezáltal különböző helyeken a . levegőbeáramlást vagy keveredést tetszés szerinti módon szabályozhassuk. Az (1, 1) aknák alatt a gőzzel fűtött szárítóberendezésnél alkalmazott módon (22, 22) elzáró- és ki ürítőszervek vannak elrendezve, melyek (23, 23) kilincses forgató-készülékkel vannak ellátva. A (7) kemencéből szívott forró levegő már magában a kemencében szabályozható módon a megfelelő mennyiségű friss levegővel keveredik, úgy hogy a (9) csővezetékbe meghatározott hőmérsékletű levegő áramlik. Ezen levegőnek egy része a (10) csővezetéken keresztül az alsó (4) középkamrába jut, mimellett útközben hozzá a (12) tolóka segélyével még friss levegő is keverhető. A levegő már most a (4) középkamrából mindkét oldalirányban a lyuggatott falakon és a szárítandó anyagon keresztül a külső (6, 6) kamrákba lép. Ezen kamrákban kénytelen felfelé áramlani és ezen idő alatt a lyuggatott (19, 19) falak és (18, 18) csapóajtók állásának megfelelően mindinkább keveredik a (11, 11) csővezetékeken keresztül a (9) esőből, illetve (7) kemencéből közvetlenül a külső (6, 6) kamrákba szívott meleg levegővel. A szárítandó anyagon és pedig ennek a szárításban már legjobban előrehaladott részén már egyszer keresztüláramolt levegő, mely tehát már kellően leliült, forró levegőnek hozzákeverése következtében felmeiegíttetik és pedig annál hatásosabban, minél magasabbra emelkedik a kamrákban. A felemelkedésnél azonban a levegőnek egy része az (1, 1) aknák lyuggatott falain keresztül ismét a szárítandó anyagba, illetve ezen keresztül szívatik. Így történik tehát meg, hogy a legfelső rétegekben lévő. vagyis a legfrissebb anyag a legjobban felhevített levegőt kapja, míg a már mélyebbre lecsúszott anyagnak fokozatosan hidegebb levegőt kell magán keresztülbocsátania. Ezáltal elérjük, hogy a legkevésbbé érzékeny, friss anyag a legmagasabb hőmérséklet hatásának vethető alá és később sülyedésének mérve szerint fokozatosan hidegebb és hidegebb levegővel kezelhető. A legalsó rétegben lévő anyag főként a (4) kamrából beáramló levegő segélyével teljésen kiszáríttatik ós ezen levegőhöz annyi friss levegőt juttathatunk, hogy az alsó rétegben nagyon alacsony hőmérséklet uralkodik, sőt a meleg levegőnek beáramlását teljesen meg is szüntethetjük, ha a (10) csővezetékbe a (9) csődarab mögött még egy szellentyűt beiktatunk. Ezáltal, miként az bizonyos esetekben kívánatost a már kiszárított kész árut hideg levegővel le is hűthetjük. A külső (6, 6) kamrák berendezésében eszközölt módosítás a fia. ábrán metszetben van feltüntetve. Ezen megoldás szerint a (11, 11) csővezetékekből jövő meleg levegő a csővezetékek