78847. lajstromszámú szabadalom • Aknás vagy függőleges szárító

egyik végén elrendezett (24, 24) szekré­nyekbe halad, melyek azonban a rendelke­zésre álló teret nem töltik be teljesen, azaz nem érnek az (1, 1) aknák lyuggatott falaiig, hanem egy szabad közt liagynak. Ezen szekrényekből vízszintesen elrende­zett (25, 25) csövek indulnak ki, melyek a szárító egész hosszára kiterjednek. A (25. 25) csövek felső részükön nyílásokkal vagy hasítékokkal vannak ellátva, melyekből a meleg levegő kiáramlik. Az alsó rétegek­ben a szárítandó anyagon már keresztül­ment levegő azután előnyösen és egyen­letesen további emelkedése közben mind erősebben keveredik a hozzávezetett meleg levegővel. A hatás egyébként ugyanaz, minthogy ezen módosított szerkezeti meg­oldásnál csupán a különböző hőmérsékletű légáramlatok keveredése megy más módon végbe. A 7a. ábrán bemutatott módosított be­rendezés különösen a szárítási munka meg­kezdésénél használható előnyösen. A munka megkezdésénél ugyanis nem lehet az (1, 1) aknákat azonnal anyaggal megtölteni, vagy pedig az alul először távozó anyagot, mely ínég tökéletlenül van szárítva vagy egyáltalában nincs megszárítva, ismét fel kellene szállítani és újból beadagolni. Ezt elkerülendő, az (1, 1) aknák egyik falát bizonyos mélységig kissé ferdén rendezzük el, úgy hogy ezen mélységben egy kis holt tér keletkezik, melyben a (26) tengelyt he­lyezzük el. Ezen (26) tengely egy (27) csapóajtót hord, mely lyuggatott lemezből készül és szélessége az akna szélességének felel meg. A (26) tengely kívülről meg­felelően mozgatható és rögzíthető. Ha a (27) csapóajtó keresztben áll, akkor mint egy lyuggatott fenék az (1) aknát bizonyos mélységben elzárja, úgy hogy az akna eddig megtölthető és a szárítás részben töl­tött aknával indítható meg. Bizonyos idő elteltével a (27) csapóajtót lebocsájtjuk és ezáltal a rendes üzemre térünk át, Ez a berendezés természetesen a gőzzel fűtött szárítónál is alkalmazást találhat. Az itt ismertetett szárítóberendezésre a méretviszonyok, működési mód és teljesít­mény tekintetében ugyanaz áll, amit a gőz­zel fűtött szárítónál már előadtunk. Szabadalmi igények: 1. Aknás vagy függőleges szárító gőz-, tűzgáz- vagy generátorgáz-fűtéssel, jel­lemezve azáltal, hogy az egymás mel­lett felállított, lyuggatott bádogfalú két (S, S) szárító-aknából, ezen aknák kö­zött elrendezett belső, vízszintesen osz­tott (H, A) kamrából és az aknák külső fala előtt elhelyezett külső (K, K) kam­rákból áll, melyek akként működnek össze, hogy a szárításra szolgáló elő­melegített levegő először a belső kamra alsó (H) részéből a szárítandó anyagon keresztül a külső (K, K.) kamrákba ha­tol, melyekben felemelkedik és szükség esetén léghozzávezetés mellett felmele­gíttetik, azután pedig (a felső rétegek­ben) ismét a szárítanc'ó anyagon keresz­tül a belső kamra felső (A) részébe ve­zettetik, melyből azután a szabadba tá­vozik; jellemezve továbbá azáltal, hogy a szárítón a légáramlás, levegőkevere­dés, az aknák töltésének és kiürítésének szabályozására szolgáló készülékek van­nak elrendezve. 2. Az 1. igénypontban védett aknás vagy függőleges szárító foganatosítási alakja, jellemezve azáltal, hogy a gőzzel fűtött szárítónál a belső kamra alsó része előtt egy nyomó fúvógéppel kapcsolt léghe­vítő van elrendezve, vagy pedig a belső kamrában fűtőcsövek vannak elhe­lyezve, míg a külső kamrákban ugyan­csak bordás fűtőcsövek vannak beépítve ós a belső kamra felső része egy kive­zető csőtoldattal áll összeköttetésben. 3. Az 1. és 2. igénypontokban védett aknás vagy függőleges szárító foganatosítási alakja, jellemezve azáltal, hogy a lég­hevítővel kapcsolt nyomó fúvógép he­lyett a belső kamra felső részének ki­vezető csőtoldatán egy szívógép van el­rendezve. 4. Az 1. igénypontban védett aknás vagy 78847

Next

/
Oldalképek
Tartalom