78847. lajstromszámú szabadalom • Aknás vagy függőleges szárító

— 3 — felmelegítésével a meleg levegőnek tökéletesebb kihasználását leszi lehetővé, mint az eddig ismert vagy elérhető volt. A feltüntetett kiürítő- vagy kibocsátókészülék időszakos vagy folytonos üzemet tesz lehetővé, minthogy a szárítandó anyag időszakosan vagy lassú folytonossággal sülyed az (S, S) aknákban, míg a (T, T) tölcsérekbe a friss anyag mechanikai eszközök segélyével ugyancsak időszakosan vagy folytonosan adagolható. A rajzon példaképen bemutatott készülék nagyság tekintetében az úgynevezett síkszárító két szárítómezejének felel meg. mimellett azonban teljesítménye a munkaszünetek, melyek az adagolással és kiürítéssel, valamint a forgatással járnak, megszüntetésével lényegesen fokozódik és a melegkihasználás tetemesen javul, azonfelül pedig a szárítandó anyagnak előszárított része alacsonyabb hőmérsékletnek vethető alá, mint a friss rész, ami a kész árú minősége tekintetében rendkívül nagy fontossággal bír. A gyakran igen körülményes és többnyire helytelenül és szakszerűtlenül végzett forgatómunka a találmánybeli szárítónál elesik. Mindennek dacára a szárított anyag egyenletesebb, mint bármely más szárítónál. Lényeges előnye a szárítónak még az is, hogy a munkások a keletkező rossz levegő és párák hatáslátói megvédetnek. Előnye végül a készüléknek, hogy az eddigi szárítókkal szemben lényegesen kisebb teret foglal el. A mellékelt rajz la—7a ábráin egy példaképem szerkezeti megoldásban oly aknás vagy függőleges szárító van feltüntetve, melynek fűtésére égéstermékek szolgálnak. Az égéstermékeket egy kokszkemeneében vagy más tüzelőberendezésben állítjuk elő és friss levegővel keverjük, hogy elegendő mennyiségben és a kivánt melegségtartalommal vezethessük a szárítóba. Előnyösen gázgenerátorokat vagy efféléket is alkalmazhatunk. A kokszkemencével felszerelt szárítóberendezést az la. ábra oldalnézetben tünteti fel. A 2a. ábra a berendezés felülnézete. A 3a. ábra a berendezés homloknézete jobboldalról nézve, a 4a. ábra pedig ugyancsak homloknézet, de baloldalról nézve. Az 5a. ábra a tulaj donképeni szárítón keresztül vett függőlegesi kereszmetszet. A 6a. ábra egy módosított foganatosítási alaknak az 5a. ábrán feltüntetett metszethez hasonló függőleges keresztmetszete. A 7a. ábra végül egy további módosított kiviteli alaknak ugyancsak függőleges keresztmetszete. Az itt bemutatott aknás vagy függőleges szárító a fentiekben ismertetett, gőzzel fűtött szárítóhoz hasonló módon két szárítóelemnek egyesítéséből áll. A szárítóelemek ily módon egymás mellett álló két (1, 1) aknát alkotnak, melyek felső részükre helyezett (2, 2) garattal vannak ellátva. Utóbbiak szükség esetén (3, 3) csapóajtókkal elzárhatók. A szárítandó anyag (1, 1) aknákba, illetve (2, 2) garatokba kerül. Az (1, 1) aknáknak mind a négy fala lyuggatott lemezekből készül, mimellett a mindenkori viszonyoknak megfelelően a lyukasztást a fal különböző magasságában megváltoztathatjuk, hogy ezáltal a levegőátbocsátási tekintetében liz egyes övekben változást idézzünk elő. A két (1, 1) akna között itt is egy kamra foglal helyet, mely egy alsó (4) részre és egy felső (5) részre van osztva. Az alsó (4) rész a beáramlási tér, míg a felső (5) rész a kibocsátásra szolgáló tér. Mindkét (1, 1) akna külső oldalához egy-egy (6, 6) kamra csíatlakozik. Az alsó (4) középkamra, valamint a (6, 6) kamrák mindegyike c-sővezeték segélyével a hőforrással üli összeköttetésben. A bemutatott foganatosítási példa szerint a hőforrás egy ismert szerkezetű (7) kokszkemencéből áll, melyhez a (8) szállóliamu-leválasztó csatlakozik, mely azonban természetesen el is maradhat. A (7) kemencéből kiáramló forró és hideg levegő keveréke a (9) csődarabba jut, mely célszerűen három részre van osztva (4a. ábra), Mindegyik részhez egy-egy csővezeték