78847. lajstromszámú szabadalom • Aknás vagy függőleges szárító

hevítőn keresztül nyomja, a (H) kamrába, Szükség esetén magában a (H) bebocsátókamrában is elrendezhető egy bordás fii tőtest-rendszer, mely esetben az (R) léghevítő elesik. A kamra felső része a kibocsátó-kamra és az ezen megerősített légkibocsátó (A) csőtoldat egy szív ó-aknával vagy egy ventilátorral avagy effélével áll összeköttetésben. Természetes, hogy a rajzban feltüntetett, nyomással működő (G) fúvógép helyett egy szívógépet (exhaustort) is alkalmazhatunk, melyet az (A) csőtoldathoz kapcsolunk. Az (S, S) aknák lyuggatott lemezekből készült külső falain ugyancsak (K, K) kamrák vannak, melyekben (Rl, Rl) bordás csőrendszer van elrendezve. Ezen csövek megfelelő (D és Dl) gőzvezetékekhez vannak kapcsolva és a csapadék elvezetésére szolgáló (L és Ll) vezetékekben végződnek. Az (S, S) aknák alatt elzáró és kiürítő szervek vannak elrendezve, így pl. alkalmas szellentyűk vagy tolókák vagy effélék, A bemutatott foganatosítási példában egy dob van feltüntetve két nyitott és két zárt szektorral. Ha ezen dobokat egy forgatókészülék (kilincsszerkezetes forgattyúkar) segélyével időszakosan vagy egy hajtószerkezet segélyével állandóan forgatjuk, akkor az (S, S) aknák tartalma megfelelő módon lefelé csúszik és kis mennyiségekre osztva kibocsáttat ik. A (G) fúvógép által befúvott levegő mindenekelőtt az (R) léghevítőbe jut és innen felhevítve az alsó (H) kamrába. A levegő ezen kamrából a két oldalon elrendezett lyuggatott lemezeken és a szárítandó anyagon keresztül a mindkét oldalon elrendezett külső (K, K) fűtőkamrákba jut. Ezen kamrákban azután felfelé emelkedik és mozgása közben a bordás (Rl, Rl) fűtőcsövek által felmelegíttetik és ellenkező irányban a mindkét oldalon lévő külső, lyuggatott bádogfalakon keresztül a szárítandó anyagba lép be, míg végül a belső lyuggatott falakon keresztül haladva a felső középkamrába, innen pedig az (A) kibocsátónyíláshoz jut. Az ismertetett működési folyamat tehát kétlépcsős. Az egyes szakaszokat azonban a szárító levegőnek ide-oda vezetésével és ismételt felmelegítésével akként is rendezhetjük be, hogy a szárítási folyamat több lépcsőzetben megy végbe. Ezen munkafolyamat lényeges előnye abban nyilvánul meg, hogy a kezdetben a léghevítőberi csak előmelegített vagy csak kissé felmelegített levegő a szárítandó anyagnak azon részén hatol keresztül, mely már a legalacsonyabb hőmérséklet hatásának vetendő alá, mert minél szárazabb a szárítandó anyag, általában annál alacsonyabbnak kell a szárítási hőmérsékletnek lennie, különösen akkor, .ha tápanyagok változatlan fentartásáról van sző. Általában minél frissebb vagy minél nyirkosabb a szárítandó anyag, annál ma gasabb hőmérsékletet bir el és az ismertetett berendezésnél olyan az elrendezés, hogy a legjobban felmelegített levegő a legfrissebb anyagon hatol keresztül, viszont a hőmérséklet az anyagnak az aknákban való sülyedésével együtt csökken, vagyis a szárítás előrehaladottságával. A használatos gőznyomások mellett az aknák felső részében 120°—140° C hőmérsékletet érhetünk el, mimellett az anyag távozási helyén a legalacsonyabb hőfok uralkodik, sőt módunkban áll a szárítandó anyag legalsó rétegét hideg levegővel átjáratnunk és le hűtenimk, ha a gőzt a léghevítőtől elzárjuk, úgy hogy a befúvott levegő fűtetlenül hatol az alsó középkamrából a szárítandó anyagba és csak a külső fűtőkamrákban melegíttetik fel. A beáramló hideg levegő tehát a szárítandó anyag melegségtartalmát elvonja, úgy hogy ez a meleg hasznosíttatik. A levegőnek, mialatt az alsó rétegen, vagyis a szárítandó anyag szárazabb részén halad keresztül, aránylag kevés nedvességet kell felvennie és melegségtartalmából is keveset veszít, úgy hogy a berendezés a levegőnek bekövetkező fokozatos