78795. lajstromszámú szabadalom • Berendezés takarékórákon
Megjelent 1022. évi május hó 14-én. MAGYAR KIRÁLYI |jj|| SZABADALMI BÍRÓSÁG. SZABADALMI LEÍRÁS 78795. szám. VIII/a. OSZTÁLY. Berendezés takarékórákon. WIINGAARD AAGE GYÖRGY PÉTER TAKARÉKPÉNZTÁRI IGAZGATÓ KOPENHÁGÁBAN. A bejelentés napja 1920 március hó 19-ike. Elsőbbsége 1919 junius hó 14-ike. Az ismeretes takairékóráknak, melyek pl. gáznak, víznek stb. korlátolt mennyiségben előre eszközölt fizetés ellenében való kiszolgáltatására szolgálnak, hátrányuk, hogy papírpénzt vagy fizelőjegyeket nem lehet beléjük fizetni, ami különösen váltópénz-ínség idején igen érezhető. A találmány célja a takarékórák oly módosítása, mely a papírpénzzel való fizetést is lehetővé teszi. A találmány alkalmazható egyrészt úgy, hogy az óra csak papírpénzt, ill. fizetőjegyet fogad el, vagy úgy, hogy az óra akár papírpénzt, akár váltópénzt elfogad. A rajzon a találmány tárgyának néhány foganatosítási alakja van föltüntetve. 1. ábra egy kizárólag papirjegyek számára szolgáló takarékóra pénzcsatornájának metszete; 2. ábra annak fölülnézete, 3. ábra az 1. ábra baloldaláról való nézete, 4. ábra a billegő három különböző helyzetét tünteti föl, 5. ábra egy akár váltópénz, akár papirjegy befogadására alkalmas takarékóra pénzcsatornájának metszete, 6. ábra a pénzszekréfiy egy változatának függélyes metszete, 7. ábra ennek vízszintes metszete, míg a 8. ábra egy jegy hüvely távlati képe. Az 1—4. ábrákon föltiintetett szerkezet (1) pénzcsatornája körkeresztmetszetű hengerköpeny, mely egyik alkotója mentén a (2) billegő számára föl van hasítva. A billegő (3) forgáscsapjai a csatorna külsején elrendezett (4) veretekben vannak ágyazva. A billegő fölső (5) orra a csatorna belseje felé nyúlik; a (3) forgáscsapok alatti karrésznek (6) orra az óra nyugalmi helyzetében a csatorna belsejébe nyúlik; a billegő a (6) orral egy magasságban a (7) harántcsappal van ellátva, mely az óramű (9) bütyöktárcsájával működik össze; a billegő alul a rendszerint a pénzcsatorniába nyúló (8) horogban végződik. A (9) biityöktárcsa (10) öblébe fog a (7) harántcsap olyankor, ha az óra áll. A (9) bütyöktárcsa (11) lejtője a tárcsa forgásakor a (7) harántcsapra érve, annak révén a billegőt annyira billentheti el, hogy az alsó (8) horog teljesen kilép a pénzcsatornából. A (9) tárcsa egyébként két különböző átmérőjű (12) és (13) körívből áll, melyeket a (11) lejtő köt össze. A működés módja a következő: A fizetendő bankjegyet vagy fizetőjegyet egy, a pénzcsatornáénál valamivel kisebb átmérőjű hengeres dobozba téve fölülről beejtjiik a pénzcsatornába, amelyben lemozgásakor a billegőt úgy fordítja el, hogy a (6) orr kilép a pénzcsatornából (1. ábra); a (14) doboz ezután tovább esik, amíg a még a pénzcsatornába nyúló (8) horog meg nem fogja. A (6) orr ldmozdításakor a (10) harántcsap is elmozogván, kiszabadul a (10) öbölből úgy, hogy a (9) bütyöktárcsa az óramű hatása alatt forogni kezd, miközben a harántcsap folyvást a tárcsa kerületéhez támaszkodik. A tárcsa egy bizonyos elfordulása után a (11) lejtő tovább szorítja kifelé (az 1. ábrán balra) a harántcsapot úgy, hogy a (8) horog végül teljesen kilép a pénzcsatornából s a pénzdobozt a csatornából a pénzszekrénybe hagyja esni. A harántcsap a (11) lejtő végére jutva, a (13) kissugarú íven csúszik tovább, mikor is a billegő ismét olyan helyzetbe billen
