78744. lajstromszámú szabadalom • Műszer mozgó célokra való lövéshez az elébecélzási adatok gyors és pontos megállaptására

alkolja a természetbeni konstellációnak, illetve ezen irányvonalaknak, úgy, hogy már az egyes rudak hosszméretei egyrészt és viszonylagos helyzete másrészt felölelik mindazokat az adatokat, amelyeket keresünk, ennélfogva már csak megfelelő mechanikai segédeszközökre van szük»egünk, hogy ezen adatokat le is olvashassuk. Az elméletti megfontolások, amelyek ezen megoldásra vezetlek, a következők: A mellékelt rajz 1. ábráját tartva szem előtt, feltételezzük, hogy pl. egy légijármű az ;A) ágyúálláshoz viszonyítva a B—C—D vonal irányában halad, ahol a B pont legyen a légijármü helye a mérés, ill. beállítás kezdetén, (C) egy közbenső pont, amelyet a jármű elfoglal abban a pillanatban, amikor a löveget a mérés adatai szerint el kell sütni és D az az előre meghatározott (extrapolált) pont, amelyben a lövedéknek találkoznia kell a repülőgéppel. Az A—B vonal tehát a célzási irányt jelöli a megfigyelés kezdetén, az A—D vonal pedig a célzási irányt az elsütés pillanatában. A két irányvonal által bezárt a szög azon térbeli szög amelyet az ágyúcső az eredeti iránnyal bezár. Az A—C irányvonal voltaképen célzási irány gyanánt nem jön tekintetbe, mert hiszen a C pontot nem1 vesszük közvetlenül célba, hanem csupán erre csak azért van szükségünk, hogy a C ponl számbeli adatait megkapjuk és hogy pontosan megálállapíthassuk azon időpontot, amelyben az ágyút el kell sütni. Ugyanezért van szükségünk az A—C irányvonalnak a másik két irányvonallal bezárt p és y szögeire is A (3 szög tehát az a szög, amely megfelel a repülőgép azon utjának, amelyet az elsütés pillanatáig befut és amely egyszersmind függvénye azon időnek, amelyen belül az előkészítési munkálatokat a műszer beállításához be kell fejeznünk, míg a 7 szög (amely egyenlő x—(3) az a szög, amelyet az elsütési pontnak megfelelő irányvonal a végpont irányvonalával, tehát a végleges ágyúállás irányvonalával bezár. Ez az „eléjecélzási szög", s mint ilyen a legfontosabb adat, amelyre szükségünk van. Megjegyzendő, hogy ezen sematikus ábrázolásnál a szögek csak vetületben vannak feltüntetve, a valóságban azonbani természetszerűleg a vízszintes oldalszög (azimut) és a függélyes magassági szög jön tekintetbe. Ha már most — mint fentebb feltételeztük, adva van a légijármű sebessége, iránya és az ágyutói való egyenes távolsága, akkor ezen irányvonalak segélyével könnyen megkonstruálhatjuk a természetbeni konstelláció képmását, amennyiben az ábrázolt vonalakat rudakkal helyettesítve, először az (A, B) rudat a megfigyelés kezdetén közvetlenül ráirányítjuk a repülőgépre megfelelő léptékben rávive a távolságot, azután a (B— C—D) rudat a repülőgép haladási irányának és sebességének megfelelöleg állítjuk be, amikor először is a C és D pontok helyzetét állapítjuk meg a megadott repülési sebességtől, amennyiben egy meghatározott időközt veszünk fel alapul, pl. 30 másodpercet, amely időközön belül kívánjuk egyrészt a műszert beállítani, másrészt az elsütés pillanatát megállapítani, hogy a 30 másodperc elteltével a lövedék a repülőgépet elérje. Ily módón tehát, ha kellő kapcsolatba hoztuk a B—C—D pontokat a repülőgép pályáját jelképező rúdon A—B, A—C és A—D irányvonalakat képviselő rudakkal, akkor máris kiadóda nak az illetőleg p és 7 szögek. Hogy azonban a C és D pontok helyzetei is automatikusan megállapíttassanak, egy külön szerkezet segélyével ezt a műveletet is mechanikussá tettük, amennyiben a B—C—D rudat egy oly beállíló eszközzel helyettesítjük, amelyen a tekintetbe jövő különböző repülési sebességek (pl. 15-féle sebesség, óránkénti 80 km-től 220 km-ig) fel vannak rakva s mindezek 30 másodpercnyi időre vonatkoztatva; ezenkívül minden egyes skálával korrespondálóan fel van jegyezve az 5, 10 és 15 másodperc alatt megtelt ut is méterekben, úgy, hogy mivel a sebesség legegyszerűbben a bizonyos meghatározott megfigyelési idő alatt befutott úthosszal adatik meg (pl. 10 másodperc alatt 500 m.) a műszert kezelő egyén ezen szám hirlokában minden további számítgatás nélkül, azonnal megtalálhatja a beállító eszközön a megfelelő skálát, amellyel dolgoznia kell. Ha már most a skála egyik végpontját a B ponttal hozzuk kapcsolatba, mely pont már előzetesen az A—B irányrúd skáláján a repülőgép távolságának megfelelő helyzetbe hozatott, akkor a beállító eszköz skálájának másik végpontjával összefüggő D pont is az eszköz, iránybeállítása által automatikusan be lesz állítva és az a A—D rúd tökéletesen abban az irányban fog állani, amely irányban a löveget irányítani keli, mivel a D pont az a hely, ahova a gép a 30 másodperc elteltével elérkezik. Most még a C pont helyzete volna megállapítandó, amely, mint említettük, olyan távolságnyira van a D ponttól, hogy azt — a repülőgép sebességét tartva szem előtt — ugyanazon idő alatt éri el, míint az ágyúállástól elindított lövedék; tehát a lövedék repülési időtartamát kell megállapítani. Hogy azonban itt is elkerüljük a hosszas számítgatást, ezen adatot is automatikusam állapítjuk meg. Az A—D rúd hossza jelén beállításban már fellúnteti a fentebb említett léptékben a pontos távolságot. Ha már most ezen rúd mellé egy tabellát hozunk, amelyen a különböző távolságoknak megfelelő repülési időtartamok fel vannak jegyezve, akkor azonnal leolvashatjuk a megfelelő számot másodpercekben, és a beállító eszköz illető skálája szerint