78744. lajstromszámú szabadalom • Műszer mozgó célokra való lövéshez az elébecélzási adatok gyors és pontos megállaptására

a C pántot minden további nélkül beállíthatjuk, miáltal az A—C rúd is automatikusan beáll a kellő helyzetbe. Az említett tabellán ezenkívül fel lehetnek véve egyúttal a megfelelő irány­zié'kállás, a lövedék tempirozása és egyéb tüzér­ségi adatok És,' úgy, hogy mindezek készen ad­hatók meg a tüzérségnek és ennélfogva a löveg a képzelhető legnagyobb gyorsasággal beirá­nyítható a D pontra; megjegyzendő még, hogy a tényleges magassági és oldalszögek a műszeren szintén közvetlenül leolvashatók, amint az az alábbi részletes leírásból ki fog tűnni. A rajz 2. és 3. ábráján a kész műszernek egy kiviteli alakját mutatjuk be elöl- és felülnézet­ben; a 4. ábra egy segédkészüléket tüntet fel. A gyakorlati kivitelnél természetesen nem követhetjük egész szorosan az első ábrabeii vázlatot, mert niem lehet három rudat egy pont körül forgathatóan és tetszőlegesen beállítha­tóan ágyazni, hanem a rudakat vastagsági mé­| reteikre való tekintettel egymástól némiileg el­tolt pontokban kellett ágyazni, ami azonban a végeredményt semmiképen sem befolyásolja, amennyiben gondoskodás történt arról, hogy az egyes irányrudak egymáshoz képest nem szög­belileg, hanem párhuzamosan tolódjanak el, né­hány milliméternyire, ami által csupán a rudak vastagsága eDimináltatik. Az 1. ábrabeli A pon­tot a műszer függélyes tartóoszlopának forgás­tengelye képviseli, az A—B, A C és A—D I irányvonalakat pedig az (1, 2, 3) rudak, amelye­ken a B, C, D pontoknak megfelelő" és ugyanúgy jelzett görgőszerkezetek futnak. Az uulóbbiak függélyes (bl, c2 és d3) tartókarok révén függ­nek össze a B—C—D vonalat képviselő és gya­korlati okokból alul elhelyezett (4) beállítóesz­közzel, amelyet az alábbiakban hivatásának megfelelően irány- és sebességbeállító készülék­nek fogunk nevezni. Ilykép a B, C, D pontoknak az utóbbi készülék­től való függélyes távolsága állandó marad, azonban, mivel az (1, 2, 3) rudak úgy függélyes, mint vízszintes irányban kilendíthetők, azért ezen pontok együttesen fel és alá, valamiint ol­dalirányban (a rajz síkjára merőlegesen) elmoz­dulhatnak és ezenfelül a görgős kapcsolat a rúdak hosszirányában! való eltolásukat is meg­engedi. E célra az (5, 6, 7) csavarok szolgálnak, ame­lyek végnélküli csavar és csavarkerék, illetve fogasrúd és fogaskerékhajtás révén hatnak. Az (5) csavar az egész rudrendszernek az A tengely elforgatására, a (6 és 7) csavarok pedig a B, C, I) pontoknak és velők a (4) sebességbeállítónak vízszintes irányú a (8) alátámasztórúd mentén való eltolására, ill. függélyes irányú emelésére és sűlyesztésére szolgálnak. Ezenkívül a B, C, 1) pontok egymáshoz képest is eltolhatók, ameny­nyibcn egyrészt az egész scbességbeáHitó ké-3 — szülék, amelynek végén a (dl) tartókar szorosan rögzítve van, a (9) állítócsavar segélyével víz­szintes irányban eltolható, másrészt pedig a (cl) tartókar magán a sebességbeállítón a (10) csa­var segélyével külön is elcsúsztatható. A műszer legfontosabb alkatrészét képező (4) irány- és sebességbeállító készülék szerkezete a következő: Lényegére nézve egy (11) körhengerből áll, amelynek kerületén az alkotók irányában a kü­lönböző sebességeknek megfelelő skálák vannak felrakva, és pedig 0—30 másodpercig terjedőleg; célszerűen tizenöt ilyen skála van a henger ke­rületén. Ezek a skálák tehát a megfelelő lépték­ben a repülőgép által meglett utakat ábrázolják. Minden skálával egy vonalban továbbá szám­szerűen fel van jegyezve, hogy hány métert ha­lad a repülőgép az illető sebesség mellett 5, 10 15 másodperc alatt. A (11) hengert egy (12) kö­peny veszi körül, amelynek egy hosszirányú rése csak egy bizonyos sebességnek megfelelő skálát enged látnii. A henger hossztengelye kö­rül egy (13) gomb segélyével szakaszosan el­forgatható. Ezenkívül az egész szerkezet füg­gélyes tengely körül is elforgatható', ami kézzel történik a készülék alatt elrendezett félköralakú (14) skála szerint a (15) mutató segítségével. Míint említettük a (9) csavarral a sebességbeál­lító készüléket egészben eltolhatjuk, hogy ilykép a skála 30-as beosztását a (16) mutatóra állít­hassuk, vagyis pontosan a B pont alá hozhas­suk. Ha tehát a sebességbeállíló készüléket a kellő sebességre beállítottuk és a (14) skála sze­rinl a repülőgép haladási irányával párhuzamos helyzetbe hoztuk, akkor a D pont máris ponto­san azon helyzetbe került, amely a térben fel­vett pont helyzetének megfelel. A C pont beállí­tásához a (cl) tartókar szintén elcsúsztatható szánon van elrendezve, amelynek (17) mutatója a skála megfelelő számára állítható. Ezen számnak minden egyes adott esetre való megállapításához szolgál a (18) tabella, amely •szintén a műszer függélyes tartóoszlopán for­gathatóan van elrendezve, és pedig olykép, hogy a (3) rúddal mtindig párhuzamos helyzetbe hoz­ható legyen. Már fentebb megállapítottuk, hogy a műszer jelen beállításnál a D pontnak A-tól való távol­sága pontosan megfelel azon távolságnak, mely­ben a repülő az extrapolált térbeli pontba való érkezésekor a lövedékállástól lesz; a tabellán ugyanezen távolságnak megfelelő helyen megta­láljuk a lövedéknek ugyanerre a távolságra vo­natkozó repülési időtartamát jelző számot; ha tehát a D pontban egy a (3) rúd irányára me­rőleges mutatót rendezünk el, amelynek hossza akkora, hogy a mutató hegye csak akkor jön érintkezésbe a tabellával, amikor az a (3) rúd irányával párhuzamos helyzetbe kerül, akkor

Next

/
Oldalképek
Tartalom