78693. lajstromszámú szabadalom • Mótor forszírozható fölszállási és emelkedési teljesítménnyel

szik, a megnövelt löketű magassági mo­tor,' egyébként váltoizatlan szerkezet mel­lett, oly légrétegekben és magasságok­ban, melyeknek sűrűsége a földön ural­kodó légsűrűség felével egyenlő, kétszer akkora löketet igényelne, mint a'normá­lis gép. A kivitelnek ez a módja sem bir gyakorlati fontossággal. Az anyag- és térszükséglet, valamint a szerkezet alak­talansága útját állják ezen javaslat gya­korlati értékesíthetőségének. V Egészen mások a viszonyok az alább ismertetett szempontok figyelembe véte­lével szerkesztett magassági motoroknál. Ha ugyanis egyidejűleg növeljük í. a henger térfogatot és 2. a kompressziófokát, akkor mindkét vezérlési módnak együttes alkalmazása rendkívüli előnyöket nyújt. A hengerek első sorban megrövidülnek és ennek következtében súlyuk is csök­ken, mert a kompresszió növelésének mértékében növekszik, csökken a káros tér, vagy ami ugyanaz, ugyanazon hosz­szal csökken a henger szerkezeti magas­sága is. Az ebből eredő súlycsökkenés több irányban hatályos. Első sorban a magassági teljesítmény egységsúlya (kg PS) kisebbedik, mert a túlkompri­mált motornál fent (a magasban), az egész teljesítmény diszponibilis, míg a közönséges járműmotor ugyanott, telje­sítményének csak tört résizét fejtheti ki és mégis ugyanakkora, sőt valamivel nagyobb szerkezeti súlyt igényel erre a célra, mint a rövidebb hengerű túlkom­primált mótor. Ha a túlkomprimált mo­tort nagyobb méretű hengerekkel látjuk el, akkor az előbb megtakarított henger­súlyt a hengertérfogat növelése által is­mét pótolva lesz és a téríogatnövelés mértékéhez képest, esetleg valamivel na­gyobb súly adódik ki. Tly módon krlb. ugyanolyan szerkezeti súlyt kapunk, mint a közönséges gépnél, de a nagyobb hengertérfogatnak megfelelően fokozott teljesítményt. Azokban a magasságok­ban, ahol a mótor t.iijes töltéssel műk''­dik, még inkább csökkentett egység­súlyokat kapunk, mint a túlkomprimált motornál, mert a teljesítmény a henger­térfogat harmadik hatványában növek­szik, a hengerelt súlya azonban csak négyzetesen. A hengerek ugyanis \jrös testek, súlyuk tehát felületükkel ará­nyos. Az a tény, hogy a teljesítmény gyorsabban növekszik, mint a sizer kezet 1 súly, arra az eredményre vezet, hogy a magassági teljesítmény egységsúlya (kg PSh) még inkább csökken. A túlkom­p lessiónak és a megnövelt hengertér fo­gat egyesítése által tehát fokozott hatá­sokat érünk el. További előny gyanánt jelentkezik a kedvezőbb melegkihasználás, úgy hogy a tüzelőanyagszSkséglet csekélyebb lesz. Ezáltal az üzemi súly annál érezhetőb­ben csökken, minél hosszabb röpiilések jönnek tekintetbe. Ha figyelembe vesz­szük továbbá, hogy a túlkomprimált mó­tor a csekély káros tér folytán a magas­ban tetemesen jobban szív, mint a noi­mális nagyságú káros térrel biró mótor, akkor a hengereknek megfelően hatá­lyosabb kihasználása, azaz bizonyos tel­jesítmény nyereség is kiadódik, melynek következtében a hengertérfogatoki növe­lése megfelelően korlátozható. Hogy mily fontosságúak éppen ezek a viszonyok, a következő megoldásokból tűnik ki. fia egy közönséges, 160 mm. löketű gép ká­ros tere 40 mm. magas, 5 kompresszió­foknak megfelelően, akkor a tülkompri­rnált motornál a kompressziótér magas­sága, krlb. 6—7 kompressziófok mellett, mintegy 20 mm. Ha már most mindkét motornak fél légnyomásnak megfelelő magasságban kell működnie, a motorok csak akkor szívnak be, ha a gázmaradékok a káros térben 0.5 atm. alá expandáltak. Ez a visszexpansió bizonyos dugattyú löketet igényel, mely a két gépnél igen külön­böző. Föltéve, hogy a maradékgázok saját nyomása a dugattyú fölső holtpontjában, I a megfigyelt röpülési magasságban, .1

Next

/
Oldalképek
Tartalom