78693. lajstromszámú szabadalom • Mótor forszírozható fölszállási és emelkedési teljesítménnyel

atm. volna, akkor a normális kompressziótérrel biró normálisan komprimált gép dugattyújának a maradékgázok térfogatát meg kell kettőznie, liogy krlb. félatmoszféra nyomásra jussanak; a visszexpanzió tehát 40 mm. löketet igényel, míg a túlkomprimált motornak 20 mm. dugattyú elegendő. Kitűnik tehát, hogy a magasban annál több dugattyút vesz el a szívólöketből, mennél nagyobb a káros tér. Ez magyarázlza meg részben a közönséges röpül őgépmótorok tetemes teljesítménycsökkenését nagyobb magasságokban. Mint látjuk, a hengerkihasználás, azaz a teljesítménynyereség a visszexpanzió számára való elveszett dugattyúút elmaradása folytán tekintélyes; fönt a szívólöket 25%-át tette ki. Ha ezt a veszteséget tehát a kompressziótérnek megfelelő csökkentése által kompenzáljuk, akkor a hengerek elég tekintélyesen megrövidülnek és ennek megfelelően a magassági teljesítmény számára való egységsúly is megfelelően csökken. Mennél nagyobb a löket és furat kö'zötti arány, annál kedvezőbbek a viszonyok. A nagyobb hengertérfogatú gép, melynél a löket és furat közötti kedvező arány megvan, pl. ugyanalzon löketarány, mint a normális röpülőgépmótornál, csak a hengerátmérőnek a dugattyú harmadik gyökével arányos fokozását kívánja meg; mert a térfogat az átmérő és löket harmadik hatványával arányos, azaz egy túlnagy kompressziójú és túlnagy hengerátmérőjű magassági mótor, a korábban említett, túl kompresszió nélküli magassági motorok által szolgáltatott hatás elérésére oly méreteket igényel, melyek krlb. 20%-al nagyobbak a normális méreteknél. A hengertérfogatnak ilyfokú növelése azonban a ma szokásos motoroknál minden további nélkül lehetséges, főleg akkor, ha az eddig szokásos szűkebb hűtőköpennyel szereljük fel őket. A meggondolásból kitűnik tehát, hogy a találmány szerinti magassági mótor a közönséges röpülőgépmótor helyett' a röpülőgép megváltoztatása nélkül építhető be a gépbe, mimellett jobb fölszállási és emelkedési teljesítményeket kapunk. A növelt hengertérfogatú túlkomprimált magassági mótor tehát rendkívüli hatást jelent. Annak a körülménynek következtében, hogy a kompressziónövelés és a hengertérfogat növelése törvényszerű módon függnek össze, elérhetők oly kompressziófokok, melyek azelőtt még megközelítőleg sem voltak lehetségesek. A magas kompressziójú motorok előnye1 eléggé ismeretesek. Feltétlenül xij azonban, hogy nagyfokú sűrítéssel dolgozó elgázosító gépek az alkalmazott fokozási eszközök folytán válnak lehetségessé. Hogy a növelt térfogatú hengerek nagyobb sűrítési lehetőséget engednek meg, abban találja magyarázatát, hogy a nagyobb hengerfölületek több meleget vezetnek el. Ennek következtében nagyobb kompresszióhőmérsékleteket érhetünk el, anélkül, hogy öngyújtás lépne föl. Ez azonban egyenértékű nagyobb kompres'zsziófokkal. Hogy ezt az új hatást helyesen értelmezhessük, meg kell gondolnunk, hogy a magassági motorok lent fojtással működnek és fönt ritka magassági levegőt szívnak be, tehát állandóan ritkított töltéssel működnek. Más szavakkal a hősűrűség csekélyebb és ezzel együtt a hőtermelés is. Ezért a fémes részek nem hevülnek föl annyira és ez az oka annak, hogy miért élhetünk el izzási gyújtások veszedelme nélkül nagy sűrítési fokokat. A kompressziófok és a, fojtási. fok, tehát a hengertérfogat növelése is, ily módon a fönt említett hőteehnikai összefüggésben állnak egymással. A hengertérfogat növelése tehát úgy a begerátmérő, mint a hengerlöket és végül mindkét tényező méretnövelésével idézhető elő. A hengerátmérőnek és a hengerlöketnek egyidejű növelése azzal a különös előnnyel jár, hogy a gép normális szerkezeti hosszának növelése nélkül,