78676. lajstromszámú szabadalom • Üzemeljárás folyékony égőanyagokkal működő kétütemű kipuffogó erőgépekhez

töltésbe fecskendezik be, amikor is az utóbbi az ég'Sanyag révén forgásba hozandó, a találmány szerinti elrendezés azt a nagy előnyt nyújtja, hfcgy az egész levegő már a befecskendezés kezdetén a legerélyesebb forgómozgásban van és nem kell, hogy előbb azt maga az égőanyag gyorsítsa. Míg az eddigi elrendezéseknél az égőaiiyag és a levegő ugyanazon irányban, csupán különböző sebességgel áramlik, addig a találmány szerinti elrendezésnél a keverék jóságát továbbá még azzal is fokozhatjuk, hogy az égőanyagot pl. a levegővel szembe fecskendezzük be, vagy hogy az égőanyag-sugarat oly módon fet skendezzük be, hogy annak részecskéi a légré izecskékre közelítőleg merőlegesen mozogj anek, az égőanyagnak az égési levegőmennyiségre vrló egyenletes elosztása céljából. A találmány szerinti eljárás továbbá megadja a lehetőségét annak, hogy a befecskendezés irányának, az égőanyagsugár alakjának, a befecskendezési nyomásnak stb. módosításával különböző fajtájú égőanyagokhoz a legkedvezőbb keverési és gyújtási föltételeket létesítsük. A találmány szerinti keverékképző eljárás foganatosítására különösen alkalmasak az egymással szemben járó dugattyúkkal működő kétütemű gépek és pedig ugy az ezen gépeknél lehetővé vált jó kiöblítés folytán, mint az égési térnek a levegőforgás hosszú tartamára kedvező falainál fogva. Az eljárást azonban az egydugattyús gépeknél is alkalmazhatjuk, ha ezek oly öblítőkoszorúkkal vannak ellátva, amelyek a levegőnek húrirányban való' bevezetését megegedik. A mellékelt rajzon a találmány szerinti üzemeljárásnak megfelelően működő motorok foganatosítási példái vannak föltüntetve. Az Az 1. és 5—7. ábrák a találmány szerint kiképzelt, egymással szemben járó dugattyúkkal működő kétütemű gépek hosszmetszeteit mutat^ ják. A 2. ábra az öblítőkoszorú metszete. A 3. és 4. ábrák a henger harántmetszeteit mutatják a befecskendezési helyen. A 8. ábra egymással szembenjáró dugattyúkkal működő további gép részleges hosszmetszete az öblítőkoszorú közelében. A 9. ábra ezen gép öblítőkoszorújának metszete. A 10. és 11. ábrák a találmány szerint működő gépek nyomástérfogat-diagrammjail mutálják. Az ábrákon: (1) a munkahenger, amelyen az öblítőlevegő csavarvonalban áramlik át; (2)-vel a húrirányban elrendezeti öblítőhasítékok vannak jelölve; (3) az öblítő levegő tartálya, (4) a befecskendező szerv; (5) az égési anyagot bebocsátó vezeték; (6) a gyújtógyertya; (7)-tel a kipuífogó hasítékok; (8)-cal a kipuífogó tartány; (9) és (10)-zel a két munkadugattyú van jelölve, amelyek közül a (9) dugattyú az öblítőhasítékokat, a (10) dugattyú pedig a kipuífogó hasítékokat vezérli. A levegő mozgását a berajzolt csavarvonalalakú nyilak, a kipuífogó gázokat pedig egymásl keresztező sraffozások szemléltetik. Az 1. ábrán a találmány szerinti gép normális kivitele látható. A (4) égőanyagfuvóka és a (6) gyújtógyertya az (1) henger közepén lévő holttér falában vannak elrendezve. Ezen gép öblítőkoszorúja, amint azt a 2. ábra mutatja, magában véve (Diesel-motoroknál) ismert módon akként van kiképezve, hogy az öblítőlevégőt bebocsátó (2) csatornák húrirányban torkolnak a hengerbe, úgy hogy a beáramló levegő a hengerben forgásba jut. A 3. ábra szerint az égőanyag befecskendezése szórókúp alakjában, lényegében véve a forgó légtömegekre merőlegesen történik, úgy hogy az egész forgó légmennyiség képes égőanyaggal telítődni. A 4. ábra szerint az égőanyag bebocsátása húrirányban a levegő forgásirányával szembe történik, miáltal szintén elérjük az égöanyag és a levegő egyenletes eloszlását. Az 5. ábra szerint az égőanyagot tengelyirányban, a beáramló levegővel szembe irányítva fecskendezzük be. Ez a módszer különösen akkor előnyös, ha az égőanyag befecskendezésének igen korán, azaz az öblítőhasítékoknak a (9) dugattyú segélyével való nyitása után lehetőleg hamar kell bekövetkeznie, mivel így az égési levegőfölösleg nem képes égési anyagot a kipufíogótérbe könnyen magával ragadni. A 6. ábra szerinti berendezésnél az égőanvag befecskendezése a másik oldal felé, vagyis a kipufíogást vezérlő (10) dugattyú felé történik, amelynek forró fenékfölülete az elgőzölögtetést elősegíti. Ebben az esetben a befecskendezésnek csak akkor szabad megkezdődnie, midőn a kipuífogó hasítékok éppen elzáródtak, mert különben égőanyagveszteségek következnek be. A nyilak mutatják, hogy a (9) és (10) dugattyúk közé bezárt levegő forgása a (2) és (7) hasítékok elzárása után még tovább tart. A 7. ábra szerint a (4) befeeskendezőfuvóka nincs többé a holttérben elrendezve, hanem a légbebocsátó hasítékok felé el van tolva. Ebben az esetben a befecskendezés korábban kezdődhetik, mint a befecskendezőszervnek a holttérben való elrendezése esetén, de a befecskendezés nem folytatható az elgész kompresszió tartamára. A 8. és 9. ábrák a 7. ábrán föltüntetetl elrendezésnek oly további kiképzését mutatják, amelynél az égőanyag bebocsátása magába a (2) öblítő-