78676. lajstromszámú szabadalom • Üzemeljárás folyékony égőanyagokkal működő kétütemű kipuffogó erőgépekhez

Megjelent 11)32. évi január lió 17-én. MAGYAR KIRÁLYI SZABADALMI BÍRÓSÁG. SZABADALMI L KI RAS 78676. szám. Vd/2 OSZTÁLY. "X Üzemeljárás folyékony égőanyagokkal működő kétütemű kipuffogó erőgépekhez. JÜNKERS HUGÓ TANÁR DESSAUBAN. A bejelentés napja 1918 február hó 28-ika. Elsőbbsége 1916 december hó 23-ika. A jelen találmány tárgya üzemeljárás folyékony égőanyagokkal működő kétütemű kipuffogó erőgépekhez, amelyeknél az égőanyagot folyékony állapotban közvetlenül magába a munkahengerbe vezetjük be, emellett finoman elosztjuk és az égési levegővel keverjük, mire a keveréket a kompresszió alatt mesterségesen meg'gyujtjuk. Folyékony égőanyagokhoz való kétütemű kipullog'ó motoroknál általában véve nagy nehézségek mutatkoznak a keverékképződés tekintetében, mely hátrányok szintén lényegesen hozzájárulnak ahhoz, hogy a géptechnikailag magában véve igen előnyös kétütemű üzemeljárás éppen az effajta motoroknál a négyüteműnél sokkal kevésbbé kerül alkalmazásra. A kétütemű motoroknál leginkább szokásos azoii módszer, hogy az öblítőszivattyú és munkahenger között gázosítót rendeznek el, mindenféle hátránnyal van összekötve; ez az elrendezés mindenekelőtt az öblítés közben bekövetkező égőanyagveszteségekhez vezet. Másrészt az égőanyagnak közvetlenül a munkahengerbe való bevezetése esetén az elgőzölögtetésre, és az égési levegővel való keverésre rendelkezésre álló idő aránylag rövid, úgy hogy a keverék gyujthatósága, különösen erősen változó terhelésnél kérdésessé válik. Kzért megkísérelték már azt, hogy a gyújtható keverék képződését a tekintetbe jövő fajtájú gépeknél, a hengerben elrendezett izzó ütközőfölületek alkalmazásával megkönnyítsék. Az effajta gépek azonban több oly sajátsággal bírnak, amelyek megakadályozák azok általános alkalmazását, úgy hogy azok rendszerint csak ott alkalmazandók, ahol a pontos szabályozhatóság, a csekély égőanyagszükséglet és más efféle tényező kevésbbé fontos, mint a csekély érzékenység az égőanyag minősége és az azzal való bánás tekintetében. A jelen találmány szerint azokat a hátrányokat, amelyeket a gázosilóknak kétütemű gépeknél való elrendezése von maga után, azzal kerüljük el, hogy az égőanyagot közvetlenül « munkahengerbe vezetjük és hogy emellett izzófölületek nélkül érhessünk el gyújtható keveréket, a befecskendezés kezdete és a gyújtás között rendelkezésre álló rövid idő alatt az égőanyag és az égési levegő igen benső keverékét állítjuk elő. amit azzal érünk el, hogy az égőanyagot a munkahengerben forgásba hozott légtöltésbe fecskendezzük be. A levegő forgó mozgását azzal idézzük elő, hogy az öblítő levegő a henger kerületén elrendezett hasítékokon keresztül nem sugárirányban, hanem húrirányban (közelítőleg érintő irányában) áramlik be. A vizsgálatok azt eredményezték, hogy az ilyen módon bebocsátott öblítő levegő keringő mozgását a hasítékok elzárása után is, a kompresszió közben, sőt az ezt követő elégés alatt is megtartja. Ezt a jelenséget tehát a találmány szerint arra használjuk fel, hogy a rendelkezésre álló igen rövid idő ellenére az égőanyagnak az égési levegővel való benső keverékét idézzük elő. Emellett az a nagy előny mutatkozik, hogy az égési levegő forgómozgásának létesítéséhez semmiféle külön berendezések, nemkülönben külön energiamennyiség sem szükséges, mivel tapasztalat szerint az öblítési ellenállások a húr irányában beáramló levegőnél nem nagyobbak, mint sugárirányú beáramlásnál, míg a kiöblítés jósága valószínűleg még fokozódik is. Az eddigi elrendezésekkel szemben, amelyeknél az égőanyagot húr irányában nyugvó lég-