78602. lajstromszámú szabadalom • Eljárás esetleg töltöanyagok hozzáadásával faburkolatúl ragacsként (jutt) stb. használható massza előállítására

Megjelent 1921. évi december hó 19-én. Jlllllf MAGYAR KIRÁLYI fSSllf SZABADALMI BÍRÓSÁG. SZABADALMI LEÍRÁS 78602. szám. ÍVh/l. OSZTÁLY Eljárás esetleg töltőanyagok hozzáadásával falburkolatul, ragacsként (kitt) stb. használható massza előállítására. ELEKTRO-OSMOSE AKTIENGESELLSCHAFT (GRÁF SCHWERIN GESELLSCHAFT) CÉG BERLINBEN. A bejelentés napja 1920 február hó 25-ike. Elsőbbsége 1919 március hó 17-ike. A maguéziacement előállítására való, eddig ismert eljárások a következő csoportokba oszthatók: 1. Olyan eljárások, melyek chlórtartalmú cementre vezetnek. 2. Olyan eljárások, melyek chlórmentes cementre vezetnek és 3. Olyan eljárások, melyek égetett magnezit helyett égetett mesterséges magnezitre vezetnek a cement alapanyagaként. Ismeretes, liogy az ezen magnéziacementből alakított tárgyak nem időállóak, hanem csakhamar megrepedeznek, fölpuffadnak és néha, ahelyett, hogy idővel keményebbek lennének, mindig puhábbak és puhábbak lesznek. A [massza belsejében lejátszódó fizikaikémiai átalakulások kísérő jelenségeként a fölületen fölpuffadás lép föl. így pl. főleg az ismert, úgynevezett sorelcement: egy víztartalmú magnéziurnoxyelilorid, azt a nem kívánatos sajátságot mutatja, hogy a ',víz szétpontja azt és pedig forró víz gyorsan, hideg víz pedig lassan. Már 30° C. hőfokon repedések lépnek benne föl. Azt találtuk már most, hogy a magnéziumvegyületek, mint pl. a MgCOs, Mg(NOj)í, Mg (OH) 2 szétbomlásakor kapott magnéziumoxyd, bár kémiailag mindig megfelel a MgO formulának, fizikaikémiai szempontból minden egyes esetben különböző. így pl. a MgCOa-ból származó MgO fehér, amorfmassza, míg a Mg(NOs)2

ből származó MgO szilárd szemcsésszövetű. Az anyag sűrűségének ezen, a kiindulási anyag szerint különböző minősége olyan állapotokat teremt, melyek a különböző fölületi kiképzés folytán, a későbbi, chlórmagnéziurnoldattal való fizikaikémiai átalakításnál is, esetről-esetre különböző végtermékeket szolgáltatnak. Épen kolloidkémiai föltételek azok, melyek itt a különböző sűrűsödési stádiumokban mutatkoznak. Azt találtuk továbbá, hogy MgO-nak magnéziacement alapanyagaként való előállításánál a hőfokfüggvény nagy szerepet játszik. Míg ugyanis erősen izzított MgCOti olyan MgO-t szolgáltat, mely rendkívül lassan alakul át HaO-val Mg(OH)2-be, addig tetemesen nagyobb sebességgel történik ez az átalakulás, ha gyöngén izzítottuk a MgCOa-at. Ha azután ezt a Mg(OH)a-t gyöngén izzítjuk, olyan MgO keletkezik, mely fizikaikémiai minőségét illetőleg lényegesen különbözik az