78507. lajstromszámú szabadalom • Berendezés hidraulikus vízalatti hangjeladók hatásfokának javítására
Megjelent 1921. évi december hó 6-án. MAGYAR KIRÁLYI SZABADALMI BIROSAG. SZABADALMI LEIRAS 78507. szám. VII/d. OSZTÁLY. Berendezés hidraulikus vízalatti hangjeladók hatásfokának javítására. SIGNAL GESELLSCHAFT M. B. H. CÉG KIELBEN. A bejelentés napja 1917 augusztus hó 7-ike. Elsőbbsége 1915 jalius hó 22-ike. A találmány áramló folyadékkal működtetett vízalatti hangjeladókra vonatkozik és célja e hangjeladók hatásfokának fokozása. Az ily üzemű jeladók szerkesztésénél n.em gondoltak eddigelé arra a körülményre, hogy a hangfejlesztőhelyről nemcsak azon oldal felé távozik hangenergia, amerre az üzemanyag kiáramíik, hanem azon oldal felé is, ahonnan ezen anyag hozzááramlása történik. Légi jeladóknál, melyeknél gázalakú üzemanyagról van szó, a fönti jelenségnek figyelmen kívül való hagyása nem játszik lényeges szerepet, minthogy a gázok összenyomhatósága oly nagy, hogy az azokat tartalmazó edények falai a gázokkal szemben úgyszólván mereveknek tekinthetők. Ennélfogva az ilyen edények belsejében létrehozott hanghullámok általában véve nem jutnak a környező légkörbe. Mások azonban a viszonyok vízalatti hidraulikus hangjeladóknál, minthogy a vizet gyakorlatilag összenyomhatatlannak kell tekintenünk. Ezen esetben a hangfejlesztés alkalmával befelé távozó hullám a környező vízre is átadódik, amennyiben e hullám a vizet fölvevő elem, pld. edény falait rezgésbe hozza, mely a környező vízre átterjed. A találmány már most a következő megfontolásból indul ki: Minthogy a vízalatti hangje'ladóknál kell, hogy a két hullámvonal azon részei, amelyek a környező vízbe jutnak, egymással interferáljanak és azok egymáshoz képfest fázisukban 180 fokkal el vannak tolva, ennélfogva, kell, hogy azok egymást kölcsönösen megsemmisítsék, ha egyenlő erősségűek és oly pontokból indulnak ki, amelyeknek egymástól való távolsága félhullámhossznál kisebb, illetve egy félhullámhossz páratlan többszörösét teszi. Vízalatti szirénák közül lényegileg két rendszer jön a találmány szempontjából tekintetbe: az egyiknél a hangjeladó a hangjeladó a hajófalba van beépítve, a másiknál pedig az például különálló, többnyire hengeralakú tokban van elrendezve és tömítőszelencén át vagy a hajófalon alkalmazott zsilipen keresztül kitolható. Az első esetben maga a hajófal közvetíti a befelé haladó hanghullámnak a környező vízre való átadását, amennyiben a hajófal visszahajlik. valahányszor a vízsugarak a hangnyílásokon kitódulnak és ismét előrecsappan valahányszor a vízsugarak megszakíttatnak. A második sziréna-rendszernél a tok jut rezgésbe, amennyiben a benne lévő víznek nyomása fokozódik, valahányszor a vízsugarak megszakíttatnak, amikor is a tok falai kidomborodnak, míg a
