78421. lajstromszámú szabadalom • Ledobókészülék bombák vagy más testek számára

lenti; (Z) a cél helyzete a (<p) előrevető szög­ben a bomba ledobásának pillanatában, míg (Z0 ) a célnak (90 ) előrevető szögben fekvő hely­zete az előirányzáskor. Az (FB) vonal a bomba útját jelzi a nyugvó (F) repülőgépre vonatkoztatva. Ez a vonal ebben az esetben nem vág a függélyessel egybe, hanem bizo­nyos szöget zár be vele, amelyet (^)-vel jelöltünk. A (P'P0 P) vonal (FB)-vel párhuza­mos, (FP') = c pedig a készüléknek állan­dója. Jelöljük ama sebességet, amellyel a cél az (F) légjármű alatt elhalad (v)-vel, a bomba esési idejét (F)-től a földig (Tj-vel és ama időt, amelyben a cél (Z0 ) helyzeté­ből (Z) helyzetbejut, (t)-vel. Az (FZ0 ) vonal­nak a (P'P) vonallal való metszőpontja a (P'P) vonalon (k) sebességgel halad, míg az irányzósugár (FZ„) helyzetéből az (FZ) hely­zetbe (i) idő alatt jut. A (<p0 ) irányzószöget meghatározó (P'P) távolságot oly nagyra vesszük, hogy a (P) pont ezt a távolságot a bomba (T) esési ideje alatt (k) sebeség­gel futná végig. Ekkor a következő képletet kapjuk: & r ' & T h (kT + kr) cos <]/ . , , , v T + v t c Az első egyenletet a másodikkal osztva, a következő egyenletet kapjuk: tg 9 + tg ó __ _ T tg ?o rf tg ^ ~ T + t - T + x úgy hogy t - x Ez azt jelenti, hogy mint a törzsszaba­dalomban bővebben kifejtettük, a (Po) pont­nak a (P'P) vonalon föltételezett egyenletes mozgatásakor az irányvonal a szóban levő idő leteltével a célzó iránnyal összeesik, tehát a kellő előrevetőszög be van állítva. Az ekkor föltételezett (<p9 ) előzetes irányszög a következő egyenletből adódik ki : • c tg ®0 + t£ W = ; ~ -r ° ro 1 ® ' k T cos | Amint a képletből látjuk, (<p„) a készülék (c) és (k) állandóján és ugyanazon bomba, valamint repülőgép számára állandó (']/) szö­gön kivül, csupán a (T) esési időtől függ; úgy hogy itt is, úgymint a törzsszabadaiom­ban, a (<p0 ) előreirányzószög beállítására szol­gáló beosztást mindjárt a magasságnak meg­felelően számozhatjuk. A föntiekben nem különböztettük meg, hogy a légellenállás nyugvó vagy pedig mozgó levegőtől származik-e. Ily megkülön­böztetés a készülék berendezésében nem is szükséges, minthogy a levegő mozgása csu­pán abban nyilvánulna, mintha a cél más sebességgel haladna tova a nyugvónak föl­tételezett repülőgép alatt, mint szélcsend esetén, míg a repülőgép a körüle lévő leve­gőhöz viszonyítva mindig ugyanazt a sebes­séget tartja be. A bomba (FB) mozgási pá­lyáját és a függélyessel bezárt (i) szöget ez a körülmény nem befolyásolja, minthogy ez a szög csupán a gép saját sebességétől függ. A különböző sebesség pedig, amellyel a cél a készülék alatt elhalad, önműködően véte­tik figyelembe. A találmány foganatosítására alkalmas berendezés lényeges részeit a csatolt rajz 2. ábráján tüntettük föl, az 1. ábrán adott mértani magyarázat a föltüntetett szerke­zeti elemeknek is alapul szolgál. Az előrebocsátott fejtegetésnek megfele­lően a találmány céljának elérésére szük­séges, hogy az irányvonal metszőpontja a (P'P0 P) vonallal, a dobószerkezet által egyen­letes sebességei mozgattassék. E célra a 2. ábra szerint az (1) csavar szolgál, mely a (2) hajtó fogaskereket hordja; az utóbbi a rajzon föl nem tüntetett óraművel van kap­csolatban, amely azt egyenletes forgómoz­gásba hozza. Az (1) csavarra a (3) anya van szerelve, mely egy csappal a (P) ponton az (5) irányzótávcsövet hordó (6) léc (4) hasítákába kapaszkodik. Az (1) csavar (P')­nél a készülék tokjában, az (5) irányzótáv­cső pedig (F)-nél van forgathatóan ágyazva úgy, hogy a (P'F) távolság az (1) csavar és az (5) irányzótávcső forgatásakor is állandó marad. A (7) skála az (1) csavar beállítá­sára szolgál. A készüléket a következőképen használ­juk bombák ledobására: Minthogy az az irány, amelybe az (1)

Next

/
Oldalképek
Tartalom