78376. lajstromszámú szabadalom • Lapátkerekes vízierőmű
Megjelent 1921. évi szeptember iió 24-én. MAGYAR KIRÁLY] |g|g| SZABADALMI BÍRÓSÁG. SZABADALMI LEÍRÁS 78376. szám. Vd 3. OSZTÁLY. . Lapátkerekes vizierőmű. ÚJHELYI JÓZSEF FÓMOLNÁR ÉS BALOGH LAJOS GÉPÉSZ DUNAVECSÉN. A bejelentés napja 1920 április hó 9-ike. A jelen találmány tárgyát egy oly berendezés képezi, amely alkalmas nagyobb folyóvizek eleven erejének hasznosítására és pedig eltérőleg az eddigelé ismeretes vizikerekes művektől, amelyek általában csak kis teljesítménnyel átlag 5—6 lóerővel dolgoztak, a találmány tárgyát képező berendezés csakis nagyobb energiamennyiségek termelésére készül. A háború következtében beállott és előreláthatólag még hosszú ideig tartó szénhiány és egyéb folyékony tüzelőanyagok hiánya arra kényszerít, hogy a folyóvizekben rendelkezésre álló nagy energiamennyiségeket fokozottabb mértékben használjuk ki. Ez a kihasználás eddigelé csak elenyészően kisméretű volt. Nagy folyóvizeknél, mint p. o. a Duna, csak igen kis teljesítményű és legegyszerűbb vizilcerekek hajtására szorítkozott. Nagyobb vizikerekes erőművek alkalmazása nem mutatkozott előnyösnek, mert. a nagy folyóvizek esése oly kismértékű, hogy a mesterséges esések létesítése csak aránytalanul nagyméretű és így igen költséges munkálatok árán volna lehetséges. A jelen találmány tárgyát képező berendezésnél mesterséges esés létesítése helyett a víz sebességét növeljük mesterséges úton, nevezetesen azon vízmennyiség sebességét, amely a vizierőmű hajtására szolgál. Az energia jobb hasznosítása céljából pedig a lapátkereket oly módon képezzük ki, hogy annak a vízben való forgása közbeni ellenállása a lehető minimális legyen. A találmány tárgyát képező berendezés lényegének vonalas rajzát az (1) ábrán tüntettük föl. (A1 és A2) két, esetleg hajóformájú úszótest, amelyek közé a (K) lapátoskerék be van függesztve. A kerék tengelye a hajótestekben elhelyezett csapágyakban nyugszik. A hajótestek egymás felé fordított oldalai eltérőleg a rendes hajótestek formájától egy-egy merőleges síkot képeznek. Az alakításnak ez a módja azért előnyös, mert ilyetén a két úszótestet egymással párhuzamosan állítva a kettő között egy állandó keresztmetszetű vízcsatorna képződik ki, amelyben épen az állandó keresztmetszet következtében kedvező áramlási viszonyok fognak kialakúlni. A csatorna mélysége a bemerülés mértékének beállítása állal szabályozható. Az állandó körösztmetszet biztosítja az állandó vízsebességet, míg ha a hajókat a szokásszerinti úszótest formájával képeznők ki (mint azt a pontozva berajzolt vonal mutatja), úgy a körösztmetszet folytonos változásai következtében a vízsebesség is folytonosan változnék, örvénylések és egyéb a nyugodt üzem szempontjából káros jelenségek lépnének föl. A két úszótest egymáshoz való relatív helyzetének biztosítása céljából azokat célszerűen megfelelő erős körösztmetszetű tartókkal kimerevítjük, illetőleg egymással összekötjük. A két úszótest az ismert módon a mederben lehorganyoztatik. A találmány lényeges részét képezik az úszótestek beömlési nyílásánál alkalmazott (TI és T2) kapuszárnyak, amelyek valamely ismert módon az (01), illetőleg (02) tengelyek körül elforgathatólag vannak ágyazva, bemerülésük mély*
