78221. lajstromszámú szabadalom • Több részből összeállított propeller

Megjelent 1931. évi .jiilius hó 13-éu. MAGYAR KIRÁLYI ||Íj| SZABADALMI BÍRÓSÁG. SZABADALMI LEÍRÁS 78221. szám. V/h. OSZTÁLY. Több részből összeállított propeller. ASBÓTH OSZKÁR MÉRNÖK BUDAPESTEN. A bejelentés napja 1919 március hó 1-je. Azt már fölismerték ugyan, hogy megosztott propellerek alkalmazása bizonyos előnyöket nyújtana, nevezetesen abban a tekintetben, hogy a röpülőgépek leszállásiánál gyakran előforduló, csak egy szárnyra kiterjedő törés esetén nem kellene az egész propellert, mint egy darabból álló csavarszerekezeteknél, hanem csak az éppen eltörött szárnyat kicserélni, továbbá, hogy a pro­peller előállítására használndó fa kiválasztása is inegkönnyíttetnék, mert nem a propeller egész hosszának, hanem csak egy-egy szárny hosszá­nak megfelelő deszkákról kellene gondoskodni. Ezen fölismerés daciára eddig a gyakorlatban megosztott propellert nem alkalmaztak, mert az erre irányuló eddigi kezdetleges szerkezetek az egy darabból készült propellerekkel szemben oly hátrányokat mutatnak, melyek az előbb jelzett két előny elérését ezen az áron nem teszik kívá­natossá, sőt ezen előnyöket részben le is rontják, A régi szerkezeteknek nevezetesen az a hátránya, hogy az egyes szárnyak kicserélése a röpülőté­rem nem eszközölhető és a beszerelés a műhely­ben is csak hosszadalmas utánméregetés után le­hetséges. További hátrány, hogy az egyes szár­nyaknak befogása a fémből való agyba nem meg­bízható és az egész propellernek, beleértve ide az agyat is, lényeges súlymegnövekedésével jár szemben az egy darabból való propellerrel. Igen lényegies további hátránya az eddigi több részből álló propellereknek, hogy az egyes szár­nyak tervezett emelkedésnek pontosan megfelelő1 előállítása és a kész csavar méreteinek ellen­őrzése alig volt lehetséges. Mindezen hátrányokat kiküszöböli a jelen ta­lálmány, melynek néhány példakép vett fogana­tosítási alakja a mellékelt rajzon látható. Az 1. ábra a propeller agyának fölülnézetét mu­tatja, mimellett az egyik szárny befogása met­szetben látható. A 2. ábrán a propeller agyára és az egyik befogó­berendezésre vett homloknézet van föltüntetve, a 3. ábra a második foganatosítási alak fölül­nézetét mutatja, a 4. ábra egy szerkezeti részlet vázlatos képe, az 5. és 6. ábra pedig a szárny befogására szol­gáló hüvely keresztmetszetének két további le­hető kiképzését mutatja. A találmány értelmében a propellerszárny vége oly (9) hüvelybe van befogva, melynek kereszt­metszete legalább egy (16) egyenes határoló­oldallal, tehát legalább két szöglettel (éllel) bir (5. ábra), mely azonban előnyösen, mint a 4. áb­rán látható, négyszög- vagy tetszőleges sokszög­keresztmetszetű. Előnyös oly keresztmetszet is, melynél a központos elhelyezkedést biztosító (15) ívalakú részen kívül (6. ábra) két egymásra me­rőleges (17, 18) határoló oldal van kiképezve. A szárny belső végének, illetve az eze,n vég befogására szolgáló (9) hüvelynek szögletes ki­képzése szemben az eddigi kerek belső végű szárnyakkal kiküszöböli az összes, a bevezetésben részletezett hátrányokat. A beszerelés, minden utánmérés nélkül, akár a röpülőtéren történhet, mert a szárny belső végén levő, legalább egy egyenes határoló oldallap a helytelen beszerelést teljesen lehetetlenné teszi, a szárny pontos mé­retű előállítása, továbbá a kész szárny ellenőrzés céljából való utánmérése a mérőasztalon minden nehézség nélkül eszközölhető, mert a szárny a belső végen levő sík lapjával pontosan ráfektet-

Next

/
Oldalképek
Tartalom