78182. lajstromszámú szabadalom • Kerék és eljárás annak előállítására

Megjelent 1921. évi junius lió 27-én. MAGYAR KIRÁLYI SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEIRAS 78182. szám. XX/c. OSZTÁLY. Kerék és eljárás annak előállítására. HELLEN JACOB LUDWIG GYÁRTULAJDONOS KLÖFTENBEN (NORVÉGIA). A bejelentés napja 1920 január hó 2-ika. A találmány vas- vagy egyéb kerekek előállítására vonatkozik és főképen azáltal van jellemezve, hogy a kerék azonkívül, hogy a lehető legkevesebb alkatrészbőí van összetéve, egyes részei tekintetében tigy van méretezve és alakítva, hogy csa­varkötések vagy egyéb megerősítőszerke­zetek, valamint a hozzájuk tartozó fura­tok és a keréktalp vagy egyéb kerékré­szek gyengítése mellőzve vannak. A ke­rék előállítása emellett úgy történik, hogy az egész, miután a kerék küllői a kerék­agyban szokásos módon csillagalakban elrendeztettek, úgyszólván egyetlen mű­velettel a keréktalp és a küllők közötti sugárirányú nyomással előállított kereket képez, mihelyt a keréktalp mechanikai eszközökkel, pl. zsugorítással vagy más módon a küllők külső végeire sajtoltatott, szoríttatott vagy hajtatott. A találmánynak különösen akkor van jelentősége, ha kocsikerekeket teljesen fémből akarunk előállítani. Ujabban ily kerekek előállításánál úgy jártak el, hogy a keréktalpat vaslemezekből sajtolták, olyképen, hogy kifelé irányuló szárnyak­kal biró U-alakú keresztmetszetet nyer­tek. Ezt a keréktalpat gyűrűvé hajlították, összehegesztették és ezután külső vasa­lással látták el. Ezen kerekeknél eddig a küllőket a keréktalpnak a kerékagy felé fordított belső oldalán kiképzett furatokon át vezették be. Emellett azonban az a ne­hézség adódott, hogy á keréktalp belsejé­ben víz vagy nedvesség behatolása foly­tán rozsda képződött. A keréktalpat ezért lehetőleg kevés gyengítéssel teljesen víz-1 mentesen, lehetőleg légmentesen is kelf kiképezni. A mellékelt rajz a találmány foganatoi­sítási alakjait mutatja. Az 1. ábrán a kerék elölnézete látható, á' 2. és 3. ábrán a keréktalp, annak vasa­lása és a hozzá csatlakozó küllő két foga­natosítási alakja nagyobb léptékű kereszt­metszetben és a 4. ábrán a küllők egyikén átvett met­szet a kerékagytól a keréktalp felé te­kintve van feltüntetve. A rajzon (1) a kerékagy, melyeknek rendszerint hengeres vagy más alkalmas alakú furataiba a (2) küllők vannak be­illesztve. A (3) keréktalp a küllők számá­val azonos számú (d) dudorodással vagy bütyökkel van ellátva, melyek a kerék­talp belső részén merevítések gyanánt szerepelnek és a küllők által kifejtett nyo-' mást a keréktalp oldalrészeire viszik át.

Next

/
Oldalképek
Tartalom