78077. lajstromszámú szabadalom • Őrlőgép

Megjelent 1931. évi május lió 31-én. MAGYAR KIRÁLYI g|||| SZABADALMI BÍRÓSÁG. SZABADALMI LEÍRÁS 78077. szám. X/i. OSZTÁLY. Örlőgép. F. L. SMIDTH & CO. CÉG KOPENHÁGÁBAN. A bejelentés napja 1919 junius hó 17-ike. Elsőbbsége 1918 május hó 30-ika. Az aprítási és finomőrlési müveletek elvégzésere ismertté vált nagyszámú gépeknek különösen két rendszere terjedt el általánosabban és pedig egyrészt az ejtő hatással, másrészt gördülő hatással dolgozó malmok. Az első rendszernél a malomhoz vezetett munkamennyiséget arra használják, hogy szabadon fekvő testeket bizonyos magasságig felemelve, azokban potenciális energiát halmozzanak fel; a testek ezt az energiát leestükben ismét leadják és ezáltal a malomban levő anyag aprítását és finomőrlését elvégzik. Ezen gépeknek számos előnyük ellenére is az a hátrányuk, hogy a malom jó működése nagymértékben függ az őrlendő anyag helyes bevezetésétől; ezenkívül az ilyen malmok erőszükséglete még üresjárás esetén is igen nagy. Gördülőhatású malmoknál az anyag aprítása és finomőrlése egy pálya és ezen a pályán gördülő testek között, bizonyos nyomás kifejtése mellett megy végbe; a nyomás súlyokkal való meglerhelés, centrifugális erő vagy az őrlőtesteknek rugóval való terhelése úlján létesíthető, utóbbi esetben azállal, hogy magukat az őrlőlesleket vezetjük a malomban köröskörül. Az ilyen malmok szerkezeti szempontból nem olyan egyszerűek, mint az ejtőmalmok, viszont erőszükséglet tekintetében gazdaságosabbak, amennyiben erőszükségletük a malom üresjárásánál aránylag sokkal kisebb. Másrészről azonban ezen malmoknak nagy hátrányaik vannak. A malom teljesítőképessége igen korlátolt, aminek oka az, hogy az őrlőtesteknek szükségképen nagy méreteket kell adni, aminek folytán azok csak kis számban alkalmazhatók; emellett az őrlőtestek aránylag kis átmérőjű pályán dolgoznak. Ezenkívül a gépet nagy fordulatszámmal kell járatni, ami az őrlőtestek és vezetékeik között föllépő káros és az erőt felemésztő súrlódást még fokozza. A találmány tárgya az utóbb említett rendszerhez tartozó, tehát gördülőhatású malom és a találmánnyal ezen malmok jó tulajdonságait azok hátrányainak elkerülése mellett hasznosítjuk. A találmány tárgyának leglényegesebb jellemzője, hogy mindegyik őrlőtest két vagy több viszonylag forgó őrlőpályán fekszik és ezeken gördül. A mellékelt rajzon a találmány tárgyát képező őrlőgép példaképem foganatosítási alakja az. 1. ábrán függőleges középmetszetben, a 2. ábrán pedig az 1. ábra II—II vonala szerint veit metszetben van föltüntetve. Az (a) hajtótengelyre, mely az ábrázolt foganatosítási alaknál függőlegesen van ágyazva, a belső (c) őrlőgyürü (b) tartója van fölékelve. Ezen (c) őrlőgyürü és a helytálló (d) őrlőgyürü között az őrlőtestek, az ábrázolt esetben az (e> golyók úgy vannak elrendezve, hogy a gép üzeme közben mindkét (c, d) őrlőgyürűvel érintkeznek és azokon gördülnek. Evégből a belső (c) őrlőgyürü szakaszokra van osztva, melyeket az (f) terhelőteslek tartanak. Ezen (f) testeket a (g) ékek a (b) tartón vezetik, úgy hogy a centrifugális erő hatása alatt sugárirányban szabadon eltolódhatnak, de emellett az (a) tengely forgásában kénytelenek résztvenni. Az őrlőpálya minden szakaszának a forgás irányában tekintett mellső vége azáltal van rugalmasan megtámasztva, hogy az illető szakasz ezen vége az (f) terhelőtest előtt szabadon fekszik, úgy hogy az.