78077. lajstromszámú szabadalom • Őrlőgép

őrlőtesteknek az egyik őrlőpályaszakaszról a másikra való átgördülésénél lökések nem léphetnek fel. Az (e) őrlőgolyók a (h) tartóban lazán vannak elhelyezve. A (h) tartó csapágyY-észe a belső (c) őrlőtest (b) tartójának agyát körülveszi és kétkét szomszédos golyó között egy-egy fölfelé nyúló (i) karral van ellátva. Az őrlőtestek, azok (h) tartója és az őrlőpályák alatt a (j) fenéktányér van elrendezve, mely a külső őrlőpálya alatt elhaladva, majdnem a gép külső köpenyét képező helytálló (k) hengerig terjed. A (j) tányér alsó fölületén az (1) lapátokkal van ellátva, melyek a tányérral és a (k) köpeny (m) fenekével együtt ventilátort képeznek, mely a gép járása közben az (m) fenék (n) nyílásain át levegőt szív be és a (k) köpeny és a külső (d) őrlőpálya közé fölfelé irányuló erőteljes légáramot fúvat. A (d) őrlőpálya egyes helyeken megfelelő eszközök útján a (k) köpennyel van összekötve. Az (a) hajtótengely az (o) csapágyban jár, mely a (k) köpeny vízszintes (m) fenekében van kiképezve. Az őrlendő anyag a malomba a (b) tartó fölött a központos (p) csövön át lép be. A malomba fúvatott levegő a (p) csövet körülvevő (q) nyíláson át távozik. A malom müRödése a következő: A (p) csövön át bevezetett őrlendő anyag a (b) tartóra hull és ezen a centrifugális erő hatása alatt a külső (d) őrlőpálvához röpíttetik, Aely a belső őrlőpályánál valamivel magasabb. Az anyag emellett a ikülső és belső őrlőpálya között az (e) őrlőtestek közé esik, ami által az anyag első aprítása végbemegy. Ezután az anyag a (j) tányérra kerül és itt a centrifugális erő hatása alatt a külső (k) köpenyhez röpíttetik. Az alulról befúvatott légáram az anyagot innen a köpeny és a külső őrlőpálya közötti gyűrűalakú téren át újra az őrlöelemek fölé viszi; az őrlőelemek fölött levő tér az imént említett gyűrüalakú réshez képest oly nagy, hogy ezen térben a levegő sebessége jelentékenyen csökken; ezáltal a durvább anyag ismételt őrlés végett a malomba visszahull, míg az elegendő mértékben megőrölt anyagot a légáram a berajzolt nyilak irányában a (q) elvezető nyíláson át magával viszi. A készre őrölt anyagnak a légáramból való kiválasztását a malommal kapcsolatban vagy külön elrendezett berendezésekben végezzük, melyekből a levegőt az (n) nyílásokon át a malomba szívatjuk vissza. Az őrlendő anyag eszerint üzem közben folyton a külső őrlőpálya körül kering mindaddig, míg oly finomságúra őröltetett, hogy azt a légáram magával vinni képes. Azáltal, hogy a centrifugális erő az őrlendő anyagot a (j) tányérról a helytálló (k) köpenyhez röpíti, az anyag erőteljesen összerázatik, úgy hogy a finomabb részecskék a durvábbaktól tökéletesen elválasztatnak és az anyag hatálvosfaj tázása következik be. Annak következtében, hogy a terhelőtestek és velük a megosztott belső őrlőgyűrü részei is a (b) tartóhoz képest csak sugárirányban mozoghatnak, az összes őrlőlestek egyenletesen kopnak, vagyis a gép tengelyére merőleges síkban átmérőjük állandó marad. Ha úgy, mint a jelen esetben, az őrlőtesteket golyók képezik, akkor azok pontos gömbalakja a kopás dacára a malom oly berendezése által őrizhető meg, hogy az őrlőtestek a gép üzeme közben a malom tengelye irányában mozognak, úgy hogy a golyók az őrlőpályák bizonyos szélességén föl és alá gördülnek. Ezáltal úgy a golyók, mint az őrlőpályák kopása egyenletesebbé válik. Golyóalakú őrlőtestekkel ellátott, függőleges tengelyű malmoknál, továbbá a külső őrlőpályát célszerűen kissé kúposán képezhetjük ki olyképen, hog.y átmérője fölfelé kissé növekszik, ami által a golyók nemcsak függőleges tengelyek körül forognak. hanem vízszintes tengelyek körül is lassú forgást végeznek, ami szintén gátolja a golyók egyenlőtlen kopását; ezenkívül ezáltal a golyók tarlója a golyóknak lefelé -menő irányban reá ható nyomásától tehermentesíttetik is. Az eddig ismert, gördülő hatáson alapuló őrlőgépekkel szemben a találmány tárgyát képező malomnak a következő előnyei vannak: Az őrlőtestek forgását nem menesztők létesítik, hanem az közvetlenül jön létre és pedig az őrlőtestek és az őrlőpályák között uralkodó nyomás közvetlen folyományaként, amennyiben az őrlőgyűrük kizárólag viszonylagos mozgásuk által az őrlőtesteket a két őrlőgyürűn gördülő mozgásba hozzák; ennek következtében a gépben kizárólag gördülő súrlódás lép föl. Az őrlési nyomás a forgási sebességtől és nemcsak maguknak az őrlőtesteknek, hanem — és pedig elsősorban — az őrlőtesteken belül fekvő terhelőtesteknek súlyától függ. Azáltal, hogy ezen testek a malom szerkezete szerint egyrészt nagy térfogatúak lehetnek, másrészt kétszer akkora kerületi sebességgel foroghatnak a malom tengelye körül, mint az őrlőtestek és azok vezetéke, bármilyen tetszőleges őrlési nyomás hozható létre és pedig az őrlőtestek nagyságától és azok forgási sebességétől függetlenül. Minthogy ezek szerint aránylag kisméretű őrlőtesteket használhatunk, valamely kivánt őrlési foknak egy bizonyos anyagnál való eléréséhez egy-egy őrlőtestre sokkal kisebb összes őrlési nyomás jut, mint nagyobb őrlőtestek alkalmazása esetében, mert kis őrlőtestek használatánál a felületegységenként szükséges nyomást sokkal kisebb terheléssel létesíthetjük, mint nagyobb ő r 1 öt e s tek a lk a 1 m a z á s áná 1.