78075. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és berendezés sör készítésérte

L1 : A peptonizálás után következik a ceíre át­­szivattyúzása a derítőkádba cukrosítás céljából és ezzel megkezdődik a tulajdonképpeni főzés. A cukrosítás tartama a malátához igazodik (körülbelül 40—45 perc). ,, Ezalatt megy végbe a komlónak második le­fejtése. Ennek befejezése után a komlót a komló­derítőkádban könnyű sajtolásnak vetjük alá; az I okkor kapott extraktum az előbbiekhez folyik. A komlóderítőkád (o) háromfuratú csapjának átfordítása után erős sajtolás következik, oly célból, hogy a komlótörkölyt minden nem kívánt alkatrésztől megszabadítsuk, az ebből kapott ex­­| traktumot elkülönítve folyasztjuk le és elöntjük. Eközben a cukrosítás a malátaderítőkádban befe­jeződött és most már a cefre hőmérsékletét kb. 100° C-ra fokozzuk. Ha ez megtörtént, akkor megy végbe a tisztított, íztelen és szagtalan, a szűrőanyagot képező malátatörköly átszivattyú­­zása a malátaderítőkádba. Ezután az (m) propel­lert erős forgásba hozzuk. Az eljárásnál infúzióval dolgozunk. A cefre főzése a hozadék fokozása céljából fölösleges, mert 10ü°/o lisztnél, illetve legfinomabb daránál, 2órai, részben desztillált vízzel való digerálás és majdnem forró lefejtés különben is biztosítja az összes extraktum, illetve fehérje tökéletes föl­tárását. Úgyszintén a sör tartósságának fokozása cefrefőzés útján elmarad, mert ezt a későbbi utánpeptonizálással sokkal nagyobb mértékben elérjük és különösen a glutinzavarodás lehető­sége teljesen ki van zárva. Ila azonban a sörfőző ennek dacára a cefrét főzni akarja, akkor ez a komlótörköly átszivaltyúzása előtt történhet.­­Főzés után az egészet körülbelül 20 percig pi-Í henni. hagyjuk. Ezután a derítőkádnak (o) háronifuratú csap-I ját a zavaros cefreszivattyú felé a be- és kifolyás egyenlőségéig fölnyitjuk abban az értelemben, hogy a derítőkád alsó részében lévő (körülbelül 100" C-nyi) víz, valamint az utána folyó zavaros lé befolyhat. Az egész mint mosóvíz visszajut a derítőkádba. A zavaros lé lefolyása után a derítőkád há­romfuratú csapját egészen elzárjuk. A derítőkád­nak két alsó tere ezután lassanként majdnem a { derítőfenék alsó részéig megtelik tiszta lével, mimellett a visszaszorított levegő szorosan a derítőkád alatt elrendezett szelepen át távozik. Most a háromfuratú csapol a főzőüst felé nyit­juk és pedig annyira, amennyire lehetséges, mindaddig, míg a lé majdnem a legalsó derítő­kádfenékig sülvedt. Ezután annyira fojtjuk a háromfuratú csapot, hogy a lé állása már most egyforma magasságban marad. Belül most már vákuum van, amely a derítőfenék alatti tereket egészen ezen fenékig kitölti és a lefejtésnek messzemenő gyorsulását eredményezi. A lefejtés egyhuzamban, tehát a törkölylepény föllazítása nélkül megy végbe. A kimosás mindig akkor megy végbe, amikor az oldalt alkalmazott léállást mutató üvegen a folyadékoszlop közele­dik a törkölylepényt megadó jelzővonal magas­ságához. A derítőkád alsó részében elrendezett hűtő­kígyó segélyével a levet a hideg sörfőzőüst köz­reműködésével, valamint fönt, a főlefolyási cső kifolyásánál alkalmazott porlasztó segélyével körülbelül 50° C-ra visszahűtjük. Legalább aU órával a lefejtés befejezése előtf történik a peptáz hozzáadása és erre következik a körülbelül 20 percig tartó utópeptonizálás, oly célból, hogy teljesen megbontassák az összes fehérje, amely a főpeptonizálás után még oldatba ment. Ezután a hőmérsékletet a sörfőző­üstben körülbelül 70° C-ra hozzuk és a diasztáz­­oldat hozzáadása után legalább 1U óráig után­­cukrosítási szünetet tártunk (amely szükség ese­tén a teljesen kielégítő jódpróbáig terjesz­tendő ki). Ezután a hőmérsékletet körülbelül 100° C-ra fokozzuk és ezen hőemelés közben a teljesen tiszta komlóextraktumot bevezetjük a sörfőző­üstbe. Mihelyt a főzet mennyiségét (hozzászámítva a yK órai főzés alatt elpárolgó mennyiséget) elértük, az összes további híg lé a digerálóüstbe jut, oly célból, hogy a következő főzethez föl­­használtassék. Ez a híg lé a cel'refőzés elmara­dása folytán a jelzett célra teljesen kifogástalan. A cefrének a komlókivonattal való főzési idő­tartama rendesen lU óra, azonban a maláta- és sörfajtákhoz képest szükség szerint növelhető. A főzés kizárólag a diasztáz, valamint azon bak­tériumok megölése céljából történik, amelyek a peptáz és diasztáz útján a majdnem forró le­fejtés folytán előzőleg baktériummentessé tett lébe jutottak. A koncentráció célja itt elesik, mert az összes híg lé hasznosíttatik a következő főzet számára. Éppen úgy elesik a fehérje kiválasztá­sának célja, mert a szintén lefejtett komlóban lévő csersav a fehérjét részben a cefrefőzésnél, részben a derítőkádban kicsapja, különben pedig az utópeptonizálás az összes oldatba ment fehér­jét úgyszólván maradék nélkül megbontja. Be van bizonyítva, hogy az utópeptonizálás nagyon tartós sört ad, úgy hogy a komlógyanták konzer­váló hatását minden további nélkül nélkülözhet­jük. Ez utóbbit, még azon további okból is, mert úgy a lé, mint a komlókivonat mindkettőnek pontos szűrése folytán (a komlókivonat még a hideg kilúgozás folytán is, mely az összes nem kívánatos, csakis , magas hőmérsékleten oldódó anyagokat a komlóban hagyja) teljes tiszta álla­potban jut a sörfőzőüstbe. 3 -AUIP,A^

Next

/
Oldalképek
Tartalom