78075. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és berendezés sör készítésérte

kádnak fölső terében az alkalmas módon haj­tott, egyébként ismeretes (m) propeller van be­építve, amely a ceíre keverésére, elosztására, valamint kitörkölyözésére szolgál. Az (n) fenék­nek nyílásaiba az (a, b, c, d) dróthálóhengereknek egy vagy több sorozata van, a dróthálóknak foko­zódó finomsági fokával, beépítve, és pedig akkép­pen, hogy a fölülről jövő folyadék átfolyásánál először az (a) hengeren, azután a (b) hengeren, erre a (c) hengeren és végül a (d) hengeren folyik keresztül a nyilakkal jelzett irányban. Az (a) és (b) hengerek közti terek egyrészt és a (c) és (d) hengerek közti terek másrészt, szűrő­masszával tölthetők ki, amint az a rajzon (c) és (d) között föl van tüntetve. Ezáltal a föltüntetett íoganatosítási alaknál, többszörös szűrés (törköly­­réteg, siilyesztőfenék, dróthálóhenger és (e) szűrőmasszahenger) adódik. A dróthálóhengerek emellett utó- és biztosítószűrést végeznek, amely pótolja a különben szokásos derítőtelep útján való szabályozást. Működésük abban áll, hogy a drót­hálóhenger visszatartja azon üledékanyagokat, amelyek alkalmilag átjutottak a sülyesztőfenéken. Emellett minden előző szila tehermentesíti a kö­vetkezőt, miután az előbbi durvább húrú, mint az utóbbi. Szűrőanyag csak abban az esetben szükséges, ha, amint az némely évfolyamnál elő­fordul, igen ¡sok finom üilepedőanyag átmegy. Ebben az esetben az utolsó dróthálóhenger nem szűrésre, hanem a szűrőmassza támogatására szolgál. Az egymásban fekvő hengerek száma tetszőleges lehet. Amint látható, az (a) és (b) hengerek az (11) fenék fölötti térben, míg a (c) és (d) hengerek ezen tér alatt vannak elhelyezve. A fölső (a) és (b) hengerek alsó részükön (g) védőlemezzel vannak körülvéve, amelynek célja, hogy megakadályozza a zavaros lé ülepedő­anyagainak oldalt az (a és b) drótháló­hengerekbe való behatolását, úgy hogy azok kénytelenek az (n) fenéken lerakódni. Az (n) kádfenékben légmentesen zárható (a rajzon nem ábrázolt) két nyílás a zavaros lé leeresztésére szolgál. Avégből, 'hogy a fölső (a, b) dróthálóhen­gereket az elúsztatás ellen megvédjük, azok köröskörül három függélyes (h) vaspálcikával vannak körülvéve, amelyekbe azok a kerületü­kön, alul és fölül, kampók segélyével be vannak akasztva. Ezen (h) pálcikák fölcsappantható (i) födéllel vannak ellátva, amely sarnir útján azok egyikére rá van erősítve és amely födél fölső oldalán két vagy három kis (k) toldattal van ellátva, ame­lyeken az (1) derítőfenék lapjai fekszenek. ’A (d) henger és (f) fenék között (q) kígyócső van is­mert módon a deritőkádba beépítve, amely kígyócső szükség szerint fűtő- vagy hűtőkígyó gyanánt alkalmazható. A lének a sörfőzőüstbe vezető kifolyócsövén egy körtealakú,' vagy pedig öntözőkanna módjára készített, linóm drótszö­vetből való öntöző helyezhető el. A derítőkád feneke külső oldalán kél (r) léállásmutatócső van elhelyezve, amelyek közül a fölső a lé állását az (1) derítőkád fölött mutatja és. amennyiben egy jelzéssel a törkölylepény mindenkori magas­ságát is jelzi, egyúttal a léfolyás szabályos voltá­nak ellenőrzését is lehetővé teszi, míg az alsó léállásmutató megállapítja a folyadék állását az (f és n) fenekek közli térben, mimellett a lé állá­sának nem szabad egy bizonyos jelzés alá siilyed­­nie. A derítőkád födelétől gázcsövek vezetnek az alatta fölállított desztilláló kazánhoz, amelynek célja, hogy a komló digerálásához desztillált vi­zet szolgáltasson. A kazánnak két tere van: amelyek közül az egyiket melegítjük, a másikat hű tjük. A malátaderítőkádhoz hasonlóan van a komló­­derítőkád elrendezve. Ez utóbbi lényegesen ki­sebb és itt elegendők kisebb számú dróthengerek. Fűtő- és hűtőkígyók és gőzcsövek itt elmaradnak és a propellernek függélyes hajlótengelye egy­úttal csavarorsó gyanánt szolgál a lapos, nyomó­lap gyanánt működő födél számára, mimellett megjegyzendő, hogy berendezések komlónak egy, belül elrendezett, lefelé mozgatható nyomólap segélyével való kilúgozására és kisajtolására, ösz­­szeköttetésben egy kavaróművel, már ismerete­sek. A munkamenet a jelen eljárásnál a következő: A legmesszebbmenöleg héjtalanított és teljesen lisztté őrölt malátát és az aprított komlót egy­idejűleg becefrézziik és pedig az elsőt a digeráló­­üstben körülbelül 15° C-nál az előbbi főzetnek híg levével, amelyhez a szükséghez képest desz­tillált vizet adunk. A komlót tisztán csak desz­tillált vízzel (körülbelül 15° C-nál) cefrézzülc a komlóderítőkádban. Körülbelül 2Va órai digerálás után a digeráló­­üslön (a mostani cefrézőkád) oldalt alkalmazót! szűrő- és lehúzóberendezés segélyével az összes cefrének körülbelül 5°/0-át lehúzzuk, amelyből mintegy 2%-qt később mint peptázhatású ada­lékot is mintegy 3%-ot mint diasztáshatású adalé­kot alkalmazunk utánpeptonizálás és utáncukrosí­­tás céljára. Most azután, akár gőzzel, akár meleg víz hozzáadása útján a hőmérsékletet mintegy 52° C-ra hozzuk és kb. félórai peptonizálási szüne­tet tartunk. Ezen szünet alatt a következő két munkálatot végezzük el: A komlót lefejtjük és azután közönséges, körülbelül 87“ C-nyi sörfőzővízzel kilúgozzuk. 2. A malátaderítőkád alsó tereit az (1) derítő­fenékig vízzel megtöltjük és az utóbbit körülbelül 75° C-ra hozzuk. Ennek az a célja, hogy a cefré­nek az átsziyattyúzás utáni rögtönös lefejtését megakadályozzuk és egyúttal a mégis átszivárgó cefrerészecskéket elcukrosítsuk. NYOMD;

Next

/
Oldalképek
Tartalom